Marilyn Monroe eredeti neve Norma Jeane Mortenson volt.
Az 1950-es és 1960-as évek elejének egyik legnépszerűbb szexszimbólumává, valamint a korszak szexuális forradalmának jelképévé vált.
1926-ban született Los Angelesben, egy instabil, szeretethiányos családban. Édesanyja mentális betegséggel küzdött, édesapját soha nem ismerte.
Gyermekkora nagy részét nevelőszülőknél és egy árvaházban töltötte, mígnem 16 évesen inkább férjhez ment, hogy megszabaduljon a rendszerből.

A negyvenes évek végén Norma Jeane modellkedni kezdett, és hamar felfigyelt rá a filmipar.
Nevét megváltoztatták, szőkítettek a haján, új személyiséget teremtettek neki. Így született meg Marilyn Monroe. 1953-ban az egyik legkelendőbb hollywoodi sztár lett. Az „örökké mosolygó, butuska szőke” szerepét kapta, ami egyszerre tette világhírűvé és zárta kalitkába. A férfiak rajongtak érte, a nők csodálták, a producerek pedig kihasználták.
Ő azonban többre vágyott, nem csak arra, hogy szeressék, hanem hogy komolyan vegyék. Marilyn sikerei ellenére magányos maradt.
Három házassága volt. Köztük a baseball-legenda Joe DiMaggióval és a híres író Arthur Millerrel, de egyik sem hozott tartós boldogságot.

A stúdiórendszer kontrollja, a sajtó nyomása, az állandó megfelelés és a bizonytalanság egyre mélyebbre húzta.
Az ötvenes évek közepén saját produkciós céget alapított (Marilyn Monroe Productions), hogy szabadabban választhassa szerepeit.
Ezzel ő lett az egyik első női producer Hollywoodban, aki a saját karrierje fölött akart uralmat szerezni, ami akkoriban forradalminak számított.
Marilyn neve olyan filmekhez kötődik, amelyek ma már a filmtörténet részei: „Gentlemen Prefer Blondes” (Szőkék előnyben - 1953), a „Diamonds Are a Girl’s Best Friend” legendás jelenetével, „The Seven Year Itch” (Hétévi vágyakozás - 1955), ebben lett ikonikus a fehér ruha, nem mellesleg karrierje egyik legnagyobb kasszasikere lett, vagy „Some Like It Hot” (Van, aki forrón szereti - 1959), amelyért Golden Globe-díjat is nyert.

De ezek mögött mindig ott volt a törékeny ember, aki a forgatásokon gyakran szorongott, sírt, vagy újra és újra próbálta elhinni, hogy tényleg elég jó.
Marilyn Monroe 1962. augusztus 4-én halt meg, mindössze 36 évesen.
Hivatalosan túladagolás volt a halál oka, de azóta is rengeteg elmélet született: baleset, öngyilkosság, összeesküvés. A pontos igazság sosem derült ki, de az biztos, hogy túl sok volt a csillogás, és túl kevés a szeretet.
Mosolya azonban megmaradt plakátokon, vásznakon, popkulturális utalásokban. Marilyn Monroe örökre fiatal és gyönyörű maradt, de talán mindig szomorú is, mert mindenki látott benne valamit, de senki sem látta őt igazán.