Vasárnapra még a South Coast Botanical Gardent terveztük, de sajnos ezen a napon rossz idő volt. Elmentünk ugyan a botanikus kerthez, de a kocsiból sem tudtunk kiszállni, mert úgy rákezdett az eső… Ezért ezt a programot egy kicsit szomorúan, de elnapoltuk. Reméltük, hogy még vissza tudunk jönni, amíg itt vagyunk.
Így aztán kicsit előbb, de elindultunk vissza Anaheimba, az első 4 hétben megszokott kis szállodánkba, ahol már ismerősként fogadtak minket. Útközben vettünk egy pizzát, hogy majd a szállodában megesszük. Nem volt még kész a szobánk, de a recepciós hölgy már azonnal felismert minket. Aztán leültünk a szálloda étkezőjébe és ott megettük a pizzát.
Aztán mivel sokat kellett várni a szobára, de az eső szerencsére már elállt, így mentünk egy kört autóval a környéken. Ez is jó volt, szeretünk mindig a környéken, a helyiek által lakott területeken is sétálni, autózni. Számunkra ez is felér egy programmal. Itt is mindig csodaszép házakat, tájakat, növényeket látunk, nyitottak vagyunk ezekre.
Mire visszaértünk, a szobánk is készen volt, szóval felcuccoltunk és felkészültünk a következő hétre… Még volt egy hét munka.
Amíg Csibi dolgozott, én ismét birtokba vettem a környéket, minden nap mentem a kolibri körutamra, sőt az elején talán emlékeztek, mikor elcsatangoltam, akkor megbeszéltem magammal, hogy visszajövök még és továbbmegyek azon az úton, ahonnan legutóbb visszafordultam.
Hát vissza is mentem, sőt tényleg tovább is sétáltam és nem sokkal arrébb találtam egy csodás parkot (ismét…). Rengeteg sok park, zöld terület van mindenfelé, amerre csak jártunk eddig Amerikában. Ezt (is) imádjuk.
Minden pompás zöld, van kosárpálya, röplabdapálya, játszótér a gyerekeknek, sétaút, padok, kaktuszok. Sétáltam egy óriásit, közben találkoztam egy csomó kolibrivel is, majd visszamentem a szállodába.
Az utolsó hét így telt el. Igazából kicsit elszomorodtam, mikor eszembe jutott, hogy hamarosan véget ér ez a másfél hónap.
További képek
