Ez a templom az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza 45. működő temploma, vagyis mormon templom. 1993-ban szentelték fel.
Mi a kerítésen kívül parkoltunk le, de aztán láttuk, hogy autóval is be lehet menni és ott is meg lehet állni. De így is jó volt, mert már a templom kertje is pazar. A növények, a színek. Nagyon jól néz ki a hófehér templom és körülötte a sok színpompás növény!
Miután a kertben minden növényt alaposan szemügyre vettünk, elindultunk, hogy a templomot is megnézzük közelebbről. Szerettünk volna bemenni, de hamar kiderült, hogy sajnos nem lehet.
Már kívülről is érdekes: a fotocellás ajtókkal bármilyen más épületre jobban emlékeztet, mint egy templomra.
Nem egy tipikus - általunk megszokott - templomra, legalábbis!
Volt egy információs pult két fiatal sráccal az út túloldalán, odamentünk hozzájuk érdeklődni, hogy be lehet-e menni. Tőlük tudtuk meg, hogy kizárólag csak tagok mehetnek be, viszont mutattak a templom belsejéről képeket: sokmindenre számítottunk, de arra nem, amit láttunk.
Nem is tudom, mi a megfelelő szó, mivel tudnánk Nektek leírni, amit láttunk. Olyan mint egy kastély, vagy egy palota.
Pompás, fényűző, előkelő, mindent a fehér és annak árnyalatai, a barna és a kék szín (ablakfestmény) ural.
Itt aztán nincsen fapad, mint a hagyományos templomokban, hanem kényelmesnek tűnő fotelek, székek vannak, kb. mint egy színházban.
Minden világos, mindenki így képzeli el szerintem a mennyországot.
Hát szóval képek alapján is lenyűgöző.
Igazából jó is, meg nem is, hogy nem tudtunk bemenni. Kicsit kár, hogy nem tudtuk mindezt saját szemünkkel is megnézni.
Na de mindegy, az információkat emésztve még tettünk egy kört a templom kertjében, aztán egy újabb élménnyel gazdagabban távoztunk.
További képek
