09/08/2024
Ott tartottam, hogy megnéztük a Marble House-ot, majd a kastély előtt megvártuk a trolit, ahol egy érdekes jelenetnek voltunk a szemtanúi. Egy néni várakozott még ott mellettünk, az utca túloldalán pedig - mint kiderült - a lánya és két másik leányzó vártak.
Jött egy ilyen helyi kis tuk-tuk, kis kocsik, akik x összegért elvisznek, ahova kéred (mint egy taxi). A néni kérdezte tőlünk, hogy mi is az óceánjáró hajóra megyünk-e?! Nem tudom, hogy jött ez a néninek, de mindegy, mondtuk, hogy nem… 😄
A túloldalon közben elment egy troli (utasokat nem szállított), a lánya + a lányok már egyezkedtek a csávóval. Ahogy hallottuk, fejenként 10 USD-ért akarta őket elvinni. Az sok! A néni is így gondolta, mert mint egy makacs kis öszvér hajtogatta a magáét, hogy ő ugyan nem száll fel arra, ha egyszer a troli ingyen is elviszi (és amúgy igaza van! 😄), a lánya mondta, hogy de ő kifizeti. A néni viszont kötötte az ebet a karóhoz és nem ment! Így aztán végül a trolival mentek el! Remélhetőleg elérték a hajójukat!
A troli jött, mentünk vele párat, aztán leszálltunk, mert éttermet kerestünk. Az Elms (ez lett volna a következő kastély, amit még szívesen megnéztünk volna), mellett kellett elhaladni és egy thai éttermet néztünk ki, afelé haladtunk célirányosan.
Meg is találtuk, pont jött ki egy srác és mondta, hogy nagyon jó az étterem, szóval menjünk be nyugodtan, így aztán tényleg be is tértünk és tényleg nagyon jót ettünk. Hawaii-on ettünk thai ételt és azóta is azt keresem mindenhol… De persze sehol sem volt eddig még csak hasonló sem. Itt sem, de cserébe viszont tényleg minden finom volt!
Innen még bóklásztunk egy kicsit és mivel az volt a kívánságom, hogyha már Ocean State, akkor egy kicsivel több vizet szeretnék látni, ezért Csibi elvitt a King Parkba. (Ocean Drive része.)
Itt aztán volt egy csomó kis vitorláshajó, a távolban láttunk két óceánjárót, az egyik már éppen indult (remélhetőleg a két nénivel a fedélzeten). Egyébként ekkor jöttünk rá, hogy valószínűleg ezért volt akkora tömeg délelőtt a buszon is! A hajóról ilyenkor több ezren szállnak le általában.
Volt egy kisfiú, aki kifogott egy rákot, kedvesen köszönt nekünk kétszer is, aztán visszadobta a vízbe a szerzeményét. A parkban sokan piknikeztek, kutyával sétáltak és volt egy nagyobb társaság is, akik grilleztek, fotózkodtak. Hangulatos park.
A parkban áll Rochambeau tábornok szobra, aki a tizenhárom gyarmat harcát segítette a britek ellen az amerikai függetlenségi háború idején.
A park nagyon helyes, egy csomó pad valakinek van szentelve. És ilyet még máshol nem láttunk, de egy csomó mögött van egy kis virágosláda virágokkal.
Ezután lassan búcsút vettünk a parktól és elindultunk visszafelé. Eléggé ki volt centizve az időnk, mert Csibi mondta, hogy 19 perc múlva jön a troli és kb. ekkora távolságra voltunk a megállótól. És hát ugyebár útközben mindig van valami látványosság, amit “muszáj még lefotózni”, szóval nagyon kellett szednünk a lábunkat, de szerencsére mi értünk oda előbb.
Pár perc múlva jött a troli is. Ekkor már rajtunk kívül csak egy fickó volt a buszon. Fél 6 után értünk vissza a buszvégállomásra és olyankor már zárva van az információs iroda, ahol a mosdó is van. Előttünk viszont még 40 percnyi út állt vissza a szállodába. Ezért megkérdeztük a buszsofőrt, hogy hol tudnánk elmenni mosdóba.
Mondott valamit, hova menjünk, és hát abban az irányban csak egy szálloda volt, szóval bementünk oda teljes magabiztossággal és megkerestük a mosdót, Aztán meg még körül is néztünk, mert tök jópofa hotel volt. Úgy volt megcsinálva, mintha egy hajó lenne.
Miután kinézelődtük magunkat, mentünk a parkolóba és szerencsére ma is működött az 5 dolláros parkolójegy. Ezen a napon fél 7-re értünk vissza a szállásra.
További képek
Iratkozzatok fel a Youtube csatornánkra és kövessetek minket az Instagramon is!
