Nemzeti napok - január 1.

Nemzeti másnaposság napja (National Hangover Day)

A szilveszteri iszogatás kellemetlen következményekkel járhat.
A másnaposok nemzeti napja úgy született, hogy az Arkansas állambeli Bentonville-ben található Oven and Tap nevű étteremben 2015 októberében arról beszélgettek az emberek, hogy a naptár melyik napjához kapcsolódik kevés ünnep. Január 1-jéről csak az újév jutott eszükbe, így Keegan Calligar és Marlo Anderson úgy döntöttek, hogy legyen ez a másnaposok napja. Szerintem logikusabb megközelítés a szilveszteri iszogatás utáni feeling… 😀

A nemzeti Bloody Mary nap (National Bloody Mary Day)

Valószínűleg ez sem véletlen, hiszen a szilveszteri ünnepségek utáni másnaposság ellenszereként ismert. A Bloody Mary koktélt az egyik legkomplexebb italnak tartják ízeit tekintve. Összetevői: vodka, paradicsomlé, citromlé, Worcestershire-szósz, tabasco-szósz, zellersó, bors. Szerte a világon elterjedt. A klasszikus, jelenleg hivatalosként elfogadott Bloody Mary receptjét Fernand Petiot gondolta ki, az italt pedig 1921-ben készítette el először Párizsban. A Bloody Mary az első számú villásreggeli koktél az Egyesült Államokban. Nesze neked, Mimosa!

Az elnevezés mögött 4 lehetséges nő áll:

• I. Mária angol királynő beceneve volt Véres Mária, mert a protestánsok kivégzésével akarta visszaállítani a katolikus egyházat Angliában.
• Mary Pickford, filmsztár
• Egy Mary nevű pincérnő, aki állítólag Chicagóban dolgozott
• Egy vendég Mary nevű barátnője. Egyesek úgy vélik, hogy úgy jött a név, amikor a vendég azt mondta, hogy úgy néz ki a koktél, mint a barátnője.

Alma-ajándékozás napja (Apple Gifting Day)

Mivel az alma a jó egészséget jelképezi, ezért ha újév napján almát adunk valakinek, az azt jelenti, hogy jó egészséget kívánunk neki az év hátralévő részére.

Az alma ajándékozásának története a Krisztus előtti időkre nyúlik vissza. Az ókori görög és római birodalomban hagyomány volt az újév beköszönte alkalmából gyümölcsöt adni. Még a kelta kultúrákban is nagy tradíció volt a fagyöngy, az aranyozott dió és a szent fák ágainak ajándékozása, amely a görög és római birodalom hatására elterjedt egész Európában.
A 17. századig a nem bogyós gyümölcsök általános kifejezése „alma” volt. Az alma ajándékozását a gazdagság jelének tekintették, és talán ez az oka annak, hogy az alma számos dolog szimbólumaként szolgál, mint például a szeretet, a tudás, szépség és jó egészség. Az alma a 17. században jutott el Amerikába az európaiak által. Az 1700-as években a tanárok gyakran kaptak almát fizetésként.
1990. október 21-én tartották az első nemzeti almanapot.

Ellis-sziget napja (Ellis Island Day)

Ellis-sziget írott történelme 1630-ig nyúlik vissza.
Az Ellis-sziget napját minden év január 1-jén tartják, hogy megünnepeljék azt a szigetet, mely az 1892-től 1954-ig tartó bevándorlási hullám idején Amerika kapujaként szolgált.
Mielőtt Ellis Island megnyílt, közel 8 millió bevándorló érkezett New Yorkba. Ezt a tömeget Manhattan alsó végén, egy egykori erődben (Castle Clinton) ellenőrizték. 1890-ben a szövetségi kormány átvette az irányítást és létrehozták az első hivatalos ellenőrző állomást, mely 1982. január 1-jén nyílt meg. A bevándorlás csúcséveiben átlagosan 1 900 ember haladt át ezen az állomáson minden egyes nap. 1892 és 1954 között kb. 17 millió ember vándorolt be Amerikába az Ellis Island-i bevándorlási állomáson keresztül.

Az első bevándorló Annie Moore volt, egy 15 éves lány, aki Írországból érkezett 1892-ben a Nevada nevű hajóval. Két bátyjával érkezett a szüleihez, és egy arany tízdollárost kapott a bevándorlási illetékesektől, ennyi pénz addig még soha nem volt a kezében. Az utolsó személy, aki bevándorlóként áthaladt itt, egy norvég bevándorló volt, Arne Peterssen 1954-ben.

Az első állomás fából épült, amely 1897-ben teljesen leégett. Az összes irat megsemmisült. Éghetetlen anyagból építették újjá.
A bevándorlási rekordév 1907 volt, amikor több mint 1 millió bevándorló érkezett. 1954. november 12-én végleg bezárták az állomást.

Az 1924-es Emigránstörvény után az emigrációt külföldi követségeken intézték, az állomáson csak a gyanús emigránsokat ellenőrizték, illetve a háborús menekülteket.
Az USA lakosságának egyharmada vezetheti vissza őseit az Ellis-szigeti bevándorló állomásig.
Az állomásra érkező bevándorlók átlagosan 2-5 órát töltöttek a szigeten, ezalatt 29 kérdésre kellett válaszolniuk. A bevándorlóknak 18-25 dollárnyi kezdőtőkével kellett rendelkezniük. Az ideérkezők kb. 2%-át utasították el.
1924 után Ellis Island elsősorban büntető intézménnyé vált. A 2. világháború alatt és után kb. 7000 olasz, német és japán nemzetiségű embert tartottak itt fogva. Később amerikai katonákat is kezeltek az itt létrehozott kórházban.

A sziget 1965 óta a Szabadság-szobor Nemzeti Műemlék része és 1990 óta itt van a Bevándorlási Múzeum is. Ekkor nyílt meg újra a nagyközönség számára.

Végül jöjjön 5 érdekes tény az amerikai bevándorlókról:

• Az 1900-as években még a legtöbb bevándorló európai volt, ma azonban 80%-uk Ázsiából vagy Latin-Amerikából származik.
• A bevándorlók hozzájárulnak az Egyesült Államok gazdaságához. Nagyobb valószínűséggel indítanak vállalkozást, mint az itt született amerikaiak, és ők vagy gyermekeik birtokolják a Fortune 500-as vállalkozások 40%-át.
• A spanyol a leggyakrabban beszélt nyelv a bevándorlók körében. Egy 2018-as tanulmány szerint az amerikai bevándorlók 42%-a beszél spanyolul.
• A külföldön született lakosság 23%-át (mintegy 10,5 millió fő) teszik ki az okmányokkal nem rendelkező bevándorlók.
• Minden ötödik bevándorló szegénységben él.

További érdekességek

1939. január 1-jén Bill Hewlett és Dave Packard megalapította a Hewlett Packard Company-t egy garázsban, Palo Alto-ban (Kalifornia), 538 dolláros befektetéssel. Az Addison Avenue 367. szám alatt található HP Garage hivatalos nevezetességnek számít és egy emléktábla jelöli a “Szilícium völgy születési helyeként”.
Az eredeti cég 1939 és 2015 között létezett. Ma HP Inc. néven fut, és egy amerikai multinacionális információtechnológiai vállalat, mely személyi számítógépeket, nyomtatókat és egyéb kellékeket fejleszt. A világ 10 legjobb számítógépes vállalata között van.

1990. január 1-jén David Dinkins lett New York első fekete polgármestere.

1919. január 1-jén született J.D. Salinger, a világhírű Zabhegyező című könyv írója.

1936. január 1-jén született James Sinegal amerikai milliárdos üzletember, aki a Costco Wholesale Corporation (1983) nemzetközi kiskereskedelmi lánc társalapítója és egykori vezérigazgatója.

---