Még ezt a teljes napot is San Diegoban szándékoztunk eltölteni.
Az első állomás az óvárosi rész, mely 93 hektárnyi területen fekszik. Ez San Diego legrégebbi települése és a mai Kalifornia első európai helyszíne.

Itt van az óvárosi állami történelmi park és a Presidio park, mindkettő szerepel a történelmi helyek nemzeti nyilvántartásában. Mi csak az óvárost néztük meg. Ez olyan, mint egy skanzen. Eredeti épületek, korabeli berendezéssel. Mindegyik ingyenesen látogatható. Itt találkoztunk Haraszthy Ágostonról szóló emlékekkel is! Nagyon érdekes. Van itt kovácsműhely, ahol az eredeti mesterségeket is bemutatják, egy néni korabeli ruhában sétálgatott, van szekérmúzeum, ahol szekereket, lovaskocsikat és azok fejlődését lehet megnézni. Van kiállított postakocsi, korabeli tárgyak, konyhai eszközök, díszek, stb.

Aztán van egy Fiesta de Reyes nevű rész, ahol éttermek, kis boltok találhatóak. Ez abszolút spanyolos beütésű hely, mindenféle díszekkel, virágszobrokkal, csecsebecsékkel, kaktuszokkal, növényekkel, még egy színpad is áll a közepén.
Nagyon hangulatos kis hely.

A skanzenben járva fedeztük fel, hogy az Old Town-on kívül van egy kávézó, amely úgy hirdeti magát, hogy a legjobb kávét kínálja a városban… Na erre kíváncsiak voltunk, így persze kipróbáltuk.
Csibire rábeszélték a ház specialitását, ami a mexikói mocha, ez valami fahéjas ízesítésű kávé; én maradtam a jól bevált capuccinonál, de tényleg mindkettő nagyon finom volt, szóval nem bántuk, hogy kipróbáltuk. 😀
Innen a Cabrillo Nemzeti Emlékpark felé vettük az irányt.