Martin Luther King Jr. Nap

Sy @ 2023-01-16 | 3 perc |

A kevés ünnepnapok egyike a Martin Luther King Jr. nap. Hivatalosan Martin Luther King Jr. születésnapja, de szokták MLK-napnak, vagy King Day-nek is nevezni.

Martin Luther King Jr. 1929. január 15-én született. Az egységes hétfői ünnepekről szóló törvény értelmében minden január harmadik hétfőjén ünneplik.
King amerikai baptista lelkész és aktivista, a polgárjogi mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakja 1955-től 1968-as meggyilkolásáig. Erőszakmentességgel és polgári engedetlenséggel mozdította elő a színesbőrűek polgárjogait az Egyesült Államokban. King még az 1960-as évek faji szegregációjának csúcspontján is olyan világot képzelt el, ahol a gyerekeit nem a bőrszínük alapján ítélik meg.

A tiszteletére rendezett ünnep kampánya a meggyilkolását követően kezdődött. Az ünnep ötletét szakszervezetek szorgalmazták. A törvényjavaslatról először 1979-ben szavazott az amerikai képviselőház. Az ellenzők két fő érve az volt, hogy a szövetségi alkalmazottaknak szánt fizetett ünnep túl drága lenne, és hogy egy magánember tiszteletére rendezett ünnep ellentétes lenne a régi hagyományokkal. King ugyanis soha nem viselt közhivatalt. (Csak két másik híres személy tiszteletére rendezett nemzeti ünnep van az Egyesült Államokban: George Washington és Kolumbusz Kristóf.)

A kampány népszerűsítése érdekében Stevie Wonder 1980-ban kiadta a Happy Birthday című kislemezt. Valamint hatmillió aláírást gyűjtöttek a Kongresszushoz intézett petícióhoz, hogy fogadják el a törvényt. 2006-ban a The Nation cikke “az USA történetének legnagyobb petíciójának nevezte egy ügy érdekében”.
Ronald Reagan elnök eredetileg ellenezte az ünnepnapot, költségekkel kapcsolatos aggályokra hivatkozva. Végül azonban 1983. november 2-án aláírta. Az ünnepnapot először 1986. január 20-án tartották meg, január 3. hétfőjén. De csak 2000-től ünneplik mind az 50 államban. Dél-Karolina volt az utolsó állam, ahol az összes állami alkalmazott számára fizetett ünnepnapként ismerték el a napot.

Az USA-n kívül Kanadában, Japánban, Izraelben és Hollandiában ünneplik Martin Luther King Jr. születésnapját.

King részt vett és vezetett felvonulásokat a választójogért, a szegregáció feloldásáért, a munkajogokért és más polgári jogokért.
1955-ben ő irányította a montgomery-i buszbojkottot. Segített megszervezni az 1963-as erőszakmentes tüntetések egy részét az alabamai Birminghamben. Ő volt a egyik vezetője az 1963-as washingtoni menetnek, ahol augusztus 28-án a Lincoln-emlékmű lépcsőjén elmondta a “Van egy álmom” című híres beszédét. Az "I Have a Dream" az amerikai szónoklatok történetének egyik legszebb beszédeként vált ismertté, valamint a világ egyik leghíresebb beszéde és a polgárjogi mozgalom egyik pillére.

Az erőszakmentes taktikát sikerrel alkalmazta a gyakorlatban, de még így is számos drámai összecsapásra került sort a szegregációs hatóságokkal, melyek időnként erőszakba torkolltak. King többször is börtönbe került. Az FBI igazgatója (J. Edgar Hoover) Kinget radikálisnak tartotta és az FBI ügynökei esetleges kommunista kapcsolatai miatt vizsgálták őt, kémkedtek a magánéletében. 1964-ben névtelenül fenyegető levelet is küldtek neki, amit ő úgy értelmezett, hogy öngyilkosságra akarták rávenni.

1964. október 14-én elnyerte a Nobel-békedíjat a egyenlőtlenségek elleni erőszakmentes ellenállással való küzdelemért. Ezzel ő lett a legfiatalabb férfi, aki valaha is megkapta a Nobel-békedíjat.

Utolsó éveiben a szegénység, a kapitalizmus és a vietnámi háború elleni fellépésre is kiterjesztette a figyelmét. 1968. április 4-én azonban meggyilkolták a Tennessee állambeli Memphisben. Halálát nemzeti gyász követte, és a harag zavargásokhoz vezetett számos amerikai városban. King 1977-ben posztumusz megkapta az Elnöki Szabadságérmet, 2003-ban pedig a Kongresszusi Aranyérmet.

Az Egyesült Államokban több száz utcát neveztek át a tiszteletére. A washingtoni National Mallon található Martin Luther King Jr. emlékművet 2011-ben avatták fel.

előző következő