Vízilabda szerelem

Az előző vízilabdás posztban már említettük, hogy nagyon régóta vízilabda rajongók vagyunk.
Én az 1996-os atlantai Olimpia óta követtem a csapat játékát. Csibi is nagyjából azóta. Csibi Apukája nagy sportrajongó volt, így Csibi is korán találkozott a nagy nevekkel, mint Kásás vagy Benedek.
Én, mondhatjuk úgy is, hogy 1996 óta vízilabda-függő vagyok. Rajtuk/Velük nőttem fel. Nézem őket, felnézek Rájuk, imádom őket! Nemcsak azért, mert jóképűek és intelligensek!
Az abszolút kedvencem “természetesen” Kásás Tamás! (Nyugi, Csibi tud róla!!) Háromszoros olimpiai bajnok. Igazi legenda. Ő a világ egyetlen vízilabdázója, akinek minden egyes nemzetközi aranyérme megvan, amit hivatalos versenyeken lehet szerezni.
363 válogatott mérkőzésen játszott. A csapat mókamestere, de szerintem egy nagyon intelligens ember, nagyon mély és szuper gondolatokkal.
De tulajdonképpen az egész csapat úgy ahogy van, egyben is abszolút kedvenc, mert minden tagja kiemelkedő. Nem tudom milyen csillagállás volt akkoriban, hogy ennyi tehetséges srác került egy csapatba, de szerintem ez utánozhatatlan. Nagyon hálás vagyok, amiért ennek nézőként és rajongóként is a részesei lehettünk.
A Kemény-legények közül hatan (Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, dr. Kiss Gergely, dr. Molnár Tamás és Szécsi Zoltán) az International Swimming Hall of Fame tagjai közé kerültek.

Ők azok, akik háromszoros olimpiai bajnokok lettek, három egymást követő olimpia megnyerésével.
Számunkra az egy és kétszeres olimpiai bajnokok is legendák! Ma is magam előtt látom a három olimpiai döntőt…
2000-ben Sydney-ben - bocsánat a kifejezésért, de - szarrá vertük az oroszokat, 13-6-ra nyert Magyarország parádés játékkal. Vári Attila szédületes csavargólját soha nem fogom elfelejteni!

A 2004-es athéni döntő pedig a valaha létezett legizgalmasabb meccs volt. Lerágtam a körmöm kb, annyira izgultam és drukkoltam. Az akkor még Szerbia-Montenegró csapatával vívtuk a döntőt és gyakorlatilag végig ők vezettek. Az utolsó negyed döntött el mindent, amelyet a magyar vízilabdázás egyik legnagyobb negyedének neveznek azóta is.
A szerbek 3-0-val kezdtek, 5-7-nél sikerült Kásás góljaival egyenlíteni és aztán a vége előtt 2:17 perccel Kiss Gergő csodagóljával eldőlt a döntő sorsa. 8-7-re mi nyertünk! Én sírtam örömömben!

2008-ban Pekingben pedig meglepő módon az USA csapatával játszottuk a döntőt. Elég kiélezett verseny volt, de a 9:9-es döntetlen állás után pazar gólokkal 14:10-re nyert Magyarország.

Abszolút történelmi bravúr! Az olimpiai vízilabdatornák történetében ez volt az első olyan eset, amikor egy nemzet egymás után háromszor nyerte meg a tornát.

Na de ezek a csupasz (ámde gyönyörű) tények!
A legfurább az, hogy élőben nem voltunk vízilabda meccsen.
Amikor a Fiúk aztán abbahagyták az aktív játékot, viszont a népszerűségük cseppet sem csökkent, akkor kerültek megrendezésre a Millenium Masters rendezvények. 2017-ben a FINA Masters Világbajnokság 40+ kategóriában indultak a Fiúk, a meccsek a Margitszigeten voltak. Akkor úgy éreztük, hogy erre muszáj lesz elmenni végre. Egy igazi csodának köszönhetően sikerült is. Mindjárt el is mesélem:
Elvileg ingyenesen lehetett jegyhez jutni, de ez elég botrányosra sikeredett. Úgy volt meghirdetve, hogy augusztus 1. éjféltől (ez egy keddi nap volt) lehet regisztrálni online, amit aztán másnap déli 12 órára tettek át. Pár perccel 12 előtt azonban azt írták ki az oldalra, hogy “majd valamikor a délután második felében, kb. 4-től”. Kb. percenként frissítettük az oldalt. Én otthon, Csibi a munkahelyén.
Délután 13 és 14 között megnyitották a rendszert és mire sikerült egyszer belépni, már az összes jegy elfogyott kb. 14 másodperc alatt. Felháborító volt az egész, mert nagyjából 0 esély volt így jegyhez jutni.
Később aztán volt még egy csúnya húzás: ha veszel egy fina emlékérmet 39 900Ft-ért, (aminek az eredeti ára 4990 Ft volt), akkor “ajándékba” kapsz 4 db jegyet. Úgy hogy az érem 4990 Ft, a belépő pedig ingyenes…
Mindegy, ez sokmindenki szerint felháborító volt, aminek hangot is adtak / adtunk, aztán gyorsan le is vették ezt a posztot.
A tévé sajnos nem közvetítette ezeket a meccseket, csak a neten láttuk őket. Ott az egyik során bemondták, hogy sokan még az utolsó pillanatban jutottak be.
Na nekem se kellett több, mondtam Csibinek, hogy akkor vasárnap (utolsó nap, aznap volt már a döntő) kimegyünk a Margitszigetre és lesz ami lesz, de én ugyan nem adom ezt fel!
Voltak úgynevezett “sétálójegyek”, amivel egész nap bármelyik meccsre be lehetett menni, de ez persze a Millennium meccseire nem volt érvényes… Mi délután 14-re mentünk ki a Margitszigetre. Iyen sétálójegyet nagyon könnyen szereztünk, voltunk is egy meccsen, ami jó volt, de hát ugye nem ezért jöttünk.
Még a legelején megkérdeztük, hogy van-e esély a Millennium esti döntőjére bejutni. Azt mondták, hogy majd 18 óra körül a pénztárnál kérdezzük meg, hátha hoznak vissza jegyeket. Most őszintén! Ki és miért hozna vissza jegyet?? Nekem eszembe se jutna ilyen buta gondolat! 😂
Közben a neten jegyüzérek 500 000 Ft-ért árulták az ingyenes jegyeket.
Fél 6-kor az esélytelenek nyugalmával, de roppant elszántan beálltunk a kígyózó sorba. Rengetegen próbáltak szerencsét. Sorban állás közben legalább néhány játékost volt szerencsénk látni, mert arra sétáltak el, sőt Molnár Tamástól még autogramot is tudtunk kérni.
A sor kb. 40 percig egy mm-t sem haladt, amikor is kitettek két fehér lapot a jegypénztár ablakára, hogy a Millennium meccsére az összes jegy elfogyott.
Nem akartam elhinni, legszívesebben sírtam volna, annyira akartam ezt. Egyébként a sorból senki nem mozdult meg, habár nem igazán tudom, miben reménykedtünk. Ott álltam szomorúan, a Kásás-könyvemet szorongatva, hátha legalább még valaki erre jön és tudok szerezni pár autogramot.
És képzeljétek, ekkor a semmiből odalépett hozzám egy pasi, és annyit kérdezett: “Jegy kell?! Akkor tessék, jó szórakozást!” Majd a kezembe nyomott két belépőt! (Tényleg millióan álltunk sorban, nem tudom, hogy miért pont hozzám, de innen is és ma is nagyon hálás vagyok neki!! Még arra sem emlékszem, hogy megköszöntem-e ott és akkor, mert kb. földbe gyökerezett a lábam és a szavam is elállt!) Ha nem, és magára ismer, akkor ezúton is KÖSZÖNÖM!! ❤️

Most, amikor ezt így 6 év után újra felidézzük, még most is annyira hihetetlennek tűnik! De igen, így jutottunk be az esti döntőre! Ez egy igazi csoda volt, életünk egyik legszebb napja! Teltház, a meccs parádés és hát a magyar szurkolóknak tényleg nincs párja. Fergeteges volt a hangulat.

A rá következő évben is a Fiúk jelentették a nyarunk csúcspontját, mert akkor a Duna Arénába mentünk, ahol egy 22 éve dédelgetett álom vált valóra. Itt ugyanis lehetőség volt találkozni a Fiúkkal és közös fotókat készíteni, illetve aláírásokat begyűjteni. Soha, amíg élek nem fogom elfelejteni! Csodálatos élmény volt! Mindenkivel is van fotóm! Még külföldi vízilabdásokkal is, bár őszintén szólva innen most nem tudnám megmondani, hogy kik voltak ott, mert hát ugye a fókusz máshol volt!
Emlékszem, hogy egy asztalnál általában két vagy több vízilabdázó állt és ezért a fotók is így készültek. Kásás Tamás és Kósz Zoli voltak egy asztalnál, de én itt kértem, hogy szeretnék Kásával külön is egy közös fotót… 😂 Meglett! (Kósz Zolival is van külön!)

És aki még külön állt, Kemény Dénes és a Drága Benedek Tibi!
Tényleg egy valóra vált álom. Két év alatt két csoda! Július 31-én pedig újra mentünk, akkor meccs volt, az is hasonlóan fantasztikus volt, mint előző évben a Margitszigeten!

Azóta sajnos elveszítettük Benedek Tibort, ami egy felfoghatatlan tragédia a mai napig! De szerintem minden vízilabda rajongó (és nem csak ők) mindig fog Rá emlékezni!!! Igazi példakép és legenda!

Az azóta elkészült filmet sajnos még nem láttuk, de remélem, hamarosan lesz rá mód, hogy külföldről is meg lehessen nézni bármilyen módon. Nagyon várjuk! Egymillió százalék, hogy a kedvenc filmem lesz!
Az új generációnak szerintem egyfelől tök nehéz, hogy ilyen példaképek nyomában játszanak, ugyanakkor pedig baromi nagy inspiráció lehet, hogy Tőlük tanulhatnak!! Szóval hajrá Fiatalok!! Ti is meg tudjátok csinálni!!! Éljen a Vízilabda! 🤽

---