Hétvégente szoktunk kisebb-nagyobb kirándulásokat tenni. Az utóbbi időben voltunk Wilmington belvárosában és az óceánparton is.

Wrighstville Beach

Ezúttal sikerült leparkolnunk Wrighstville Beach-en… Tudjátok, ez a legnépszerűbb partszakasz, ahol áprilisban, nem tudtunk egyszerűen sehol megállni, annyian voltak. Most is nagyon korán keltünk és időben indultunk. Negyed 9-kor érkeztünk meg és akkor is már csak a távolabbi parkolóban volt hely, de legalább még volt.

Wrighstville Beach képek

Airlie Gardens

Voltunk az Airlie Gardens-ben is, mert ez csupán 10 percre van a Wrightsville Beach-től.
Nyáron is nagyon szép, habár én ilyenkor kicsit parázok a kígyóktól, ugyebár… 😀 Kígyót szerencsére nem, de egy aligátort láttunk a tóban napozni.

Mióta itt élünk, jobban tudom követni a “beach life” különböző részeit, így megtudtam, hogy most raknak tojásokat a hatalmas teknősök a vízparton. Ráadásul elég sok és közeli helyen. Sajnos vagy nagyon-nagyon korán (szinte még sötétben) vagy naplemente idején érdemes menni, ha az ember szeretne egy ilyen csodát látni. De állítólag még azoknak is óriási szerencse kell, akik ott élnek a parton. Habár a minap azt is láttam, hogy fényes nappal jött ki egy teknős. Szóval akik akkor ott jártak, irtó szerencsések voltak. Eljátszottam már a gondolattal, hogy teknős-önkéntes legyek… Lehet utána is nézek, mi szükséges ehhez!

De teknőst itt most mi még nem láttunk (sajnos).

Airlie Gardens képek

Brookgreen Gardens

Aztán voltunk még a Brookgreen Gardens-ben is, ami Myrtle Beach környékén van, tehát kb. 2 órányira innen tőlünk. Oda is vettünk bérletet. (A harmadik látogatásnál már abszolút megéri.)
Nekik most van egy “Summer Light: Art by Night” című programjuk, amit szerettünk volna megnézni.
Az extra programok a bérlettel rendelkező tagok számára is fizetősek, de kedvezményes áron lehet jegyet venni. Ez most 30 USD / fő.

A terv úgy nézett ki, hogy szombaton reggel elutazunk, elmegyünk a kertbe, aztán délután én szerettem volna még a tengerpartra is kimenni, de Csibi szerint “pihenünk” (így lett), és aztán este vissza a kertbe. Foglaltunk szállást is, hiszen ez esti program, nem akartunk éjszaka autókázni. A kerttől 4 percnyire van egy szálloda (Hampton Inn), most oda foglaltunk.

A kora reggeli indulás megint nem annyira jött össze! 😂 Nagyon meleget mondtak aznapra. 36-37 fok volt 41 fokos hőérzettel. Kb. 11 óra körül érkeztünk meg és mentünk egy elég nagy kört. De az állatkertet például ezúttal szándékosan ki is hagytuk. Annyira meleg volt, hogy mindenhonnan folyt rólunk a víz kb. 🙂 A kert természetesen nagyon szép így nyári köntösben, és ahogy néztük a kihelyezett installációkat már nagyon vártuk az esti programot is, mert nappali fényben is baromi szép volt, sejtettük, hogy este még szebb lesz!
Jó pár órát töltöttünk itt. És mivel a nap teljesen kivette az erőnket, valóban nem akartam már én sem a tengerpartra menni. Elmentünk a szállodába, ahol már át is vehettük a szobánkat és gyorsan lefürödtünk, majd pihentünk, tévéztünk. Kerestünk a térképen egy éttermet is, hogy megvacsorázzunk. 6 óra körül indultunk, hogy 7-8 körül érjünk a kertbe. Vacsora után, ahogy kijöttünk az étteremből, leszakadt az ég. De úgy hogy egész nap egyetlen felhő nem volt az égen!!!
Nagyon villámlott és dörgött. Na bravó… Abban bíztunk, hogy hamar eláll majd.

Az étterem a kerttől 7-8 percnyire van, mire odaértünk tényleg el is állt az eső, viszont egyfolytában morgott az ég. De láttuk, hogy tisztul, szóval mi bizakodóak voltunk. A bejáratnál megkérdezték tőlünk, hogy szeretnénk-e másik napra átfoglalni, vagy bemegyünk? Mondtuk, hogy persze, hogy bemegyünk, hiszen már alig esik. A néni felhívta a figyelmünket, hogy amíg villámlik, addig semmiképp se menjünk be. (Nem is terveztük.)

A jegypénztártól még vagy 5 percig kell autókázni a kert parkolójáig. Viszont egy ponton megállt a sor és egy tapodtat sem mozdult. Ez itt már gyanús volt. Gondoltuk, hogy azért ilyen nagyon sokan nem lehetnek, hogy meg se mozdulunk. Karácsonykor is sokan voltunk, de irányították a forgalmat és irtó flottul ment a parkolás.
Aztán egyszer csak jött egy pasi és mindenkihez beszólt a kocsiba, hogy senkit sem engednek be, ameddig az időjárási riasztás nem szűnik meg. A telefonon egyébként akkor már nem is volt riasztás. Viszont hátrébb még mindig dörgött (egyfolytában morgott az ég) és sajnos villámlott is.
De mi még mindig azt gondoltuk, hogy már mindjárt szuper lesz minden.
Az előttünk és mögöttünk álló autó feladta és ők visszafordultak. Aztán egyszercsak megindult a sor, de ott is azt láttuk, hogy sorban mindenki fordul visszafelé. Mi még ekkor sem akartuk feladni, mi ugyan innen el nem megyünk címszóval! 😀

Aztán jött egy hölgy bentről és közölte, hogy sajnos a programot törölték, mert a villámlás miatt nem kockáztatják meg, hogy ilyen sok embert beengedjenek, hiszen hatalmas fákkal van teli a kert. A villámcsapás itt Amerikában komoly problémákat szokott okozni (főként Floridában amúgy), de már idén is több ember életébe került. Természetesen nagyon szomorúak és csalódottak voltunk, de megértettük. Az is bosszantó volt picit, hogy mi nem a szomszéd sarokról jöttünk, hanem gyakorlatilag csak emiatt utaztunk oda és foglaltunk szállást, amit most így “buktunk”. Nyilván nem szó szerint, hiszen ott töltöttük az éjszakát, de így nem is kellett volna szállás.
Kaptunk egy kis papírt, hogy az azon található telefonszámot hívjuk fel és foglaljunk egy másik időpontot, szóval a belépőjegy árát legalább nem buktuk el így. Egyébként szerdán és szombatonként van ez az esti program, augusztus 22-ig.
De tényleg nagyon szomorúak voltunk, mert annyira szép lehetett kivilágítva. De sebaj, július végére kértük át a jegyet, amit kb azonnal meg is kaptunk, szóval nekifutunk újra.
Persze nincs garancia, hogy aznap este nem lesz vihar, de drukkoljatok, hogy akkor majd szép időnk legyen.
Mondjuk nyáron, amikor ilyen szörnyen meleg és párás az idő, gyakran végződik esti zuhéval. De bízunk benne, hogy akkor több szerencsével járunk majd!

Reggel megreggeliztünk kényelmesen és utána elindultunk haza.
Szóval így telnek a hétvégék. Ha meg itthon vagyunk, akkor persze sok az itthoni teendő is.

Végre vannak kis kolibrik is, habár sajnos nem olyan sokan, ahogy én azt reméltem. De legalább vannak! Már ennek is örülni kell. Mondjuk azzal nem számoltunk, hogy a finchek (ezek ilyen kis pintyfélék) elüldözik a kolibrit. Ugyanis észrevettük, hogy valószínűleg szomjasak és a kolibri itatóra is leülnek (nem tudnak belőle inni), de sajátjuknak érzik. Szóval most Csibi csobogót / itatót / madárfürdőt épít nekik. Meglátjuk mi fog történni!

Úgy néz ki, hogy ez most egy vegyes helyzetjelentés lett végül.

Brookgreen Gardens képek