A tavaszi programok sorát itt kezdtük az Airlie Gardens-ben és a New Hanover County Arborétumban kb. három héttel ezelőtt, március első hétvégéjén. Már voltak tulipánok, de még nem igazán volt kinyílva egy csomó minden. Ennek ellenére csodás volt az idő, sütött a nap és a természet mindig jó kis menedék a világban zajló őrület ellen. Legalábbis nekünk segít. Ti hogy vagytok ezzel? Az arborétumban ráadásul még szinte csak mi voltunk, így nagyon nyugis séta volt. Imádjuk ezeket a kirándulásokat.
Az arborétum ingyenes, a botanikus kertbe pedig bérletünk van, szóval oda is “ingyen” mentünk. (Szerintem már visszajött a bérlet ára annyit járunk.)

A március 13-ai hétvégéről a minap meséltünk, amikor Cherry Blossom kirándulást tettünk Durham városában, és egy kis kultúrát is magunkra szedtünk a Raleigh-ban tett múzeumlátogatás során.

Brookgreen Gardens

És március 21-én sem ültünk itthon, mert akkor meg a dél-karolinai Myrtle Beach közelében található Brookgreen Gardensbe mentünk. Ez másfél, de inkább 2 órányira található tőlünk. Ezért ezt nem ottalvósra terveztük, hanem reggel megyünk, este jövünk kirándulásnak. Magunkhoz képest korán indultunk. A kert 9:30-kor nyit, az volt a terv, hogy odaérünk nyitásra, de ez persze nem sikerült. De 10 után pár perccel érkeztünk. Ide most 25 USD / fő a belépő ára. A mostani karácsonyi programot leszámítva (mert annak mindig más az ára), 2023-ban jártunk már itt egyszer, akkor még 22 USD volt a belépő.
De mindegy is volt, mert úgy döntöttünk, hogy bár nincs annyira nagyon közel, de ide is veszünk bérletet, mert ezt a helyet is nagyon szeretjük. Myrtle Beach-en is lehet egy csomó dolgot csinálni (például én az akváriumba is beleszerettem decemberben. 😀)
A családi bérlet ára 125 USD. Ha belegondolunk, már a 3. alkalomnál megéri. Szóval jó lesz ez.
Tudom, hogy mindig ezt mondom, de ez is az egyik legszebb kert (tényleg mind az). Ha Amerikában jártok, egyszer menjetek el bármelyikbe, nem lesz csalódás!

Egyszer már meséltem erről a kertről, de azok kedvéért, akik nem olvasták, itt van röviden.

A Brookgreen Gardens egy szoborkert és vadaspark, mely 37 km²-en terül el. Több tematikus kert tartozik hozzá. Különleges keveréke a művészetnek, a történelemnek és a természetnek.
1932-ben nyitották meg, négy egykori rizsültetvény birtokán alakult ki. Az ültetvény Joshua John Ward ("a rizsültetők királya") tulajdonában volt, akit az Egyesült Államok legnagyobb rabszolgatartójaként tartanak számon. 1853-ban bekövetkezett halála előtt több mint 1000 rabszolgasorsú afroamerikait tartott fogva. A ház és az ültetvény ma a kert része.

A kertet Archer Milton Huntington és felesége, Anna Hyatt Huntington alapította. Archer Milton Huntington Amerika egyik leggazdagabb embere volt. Korának egyik legkiválóbb spanyol tudósa, költő, iparos és a kerten kívül számos más kulturális közintézmény alapítója.
Anna díjnyertes szobrász volt, aki a 20. század elején New York város legkiemelkedőbb szobrászai közé tartozott. Az volt a terv, hogy a saját (és nővére) szobrait állítják ki. De gyorsan kibővült a gyűjtemény, így a Brookgreen Gardens az ország első nyilvános szoborkertje lett. 400 művész több mint 2000 alkotását tartalmazza a gyűjtemény. A beltéri galériákban kisebb szobrokat, és nemzetközi művészek festményeit, rézkarcait és egyéb műalkotásait mutatják be.

A szobrokon kívül van itt egy több részből álló botanikus kert is. Azt mondják, hogy a Brookgreen Gardens Dél-Karolina tengerpartjának ékköve. Valóban csodaszép.
Többek között a tölgyfasor, mely 250 éves élő tölgyfákból áll, melyeket az 1700-as évek elején ültettek. De van Pillangókert és rózsakert is. Az én kedvencem a Palmetto Garden nevű pálmakert. A nevét onnan kapta, hogy a közönséges szabalpálma (Sabal palmetto) vagy legyezőpálma Dél-Karolina állami szimbóluma. Az állam zászlaján is ez látható egy félhold társaságában. Az egész kert nagyon szép, de ez a legszebb (nekem).

Mindezeken felül még van két rész, a Lowcountry History és a Lowcountry Zoo.
A Lowcountry kifejezést a déli keleti part bizonyos területeinek leírására használják. Olyan földrajzi régió, mely mindössze 82 méter tengerszint feletti magasságban található. Nem csak a régió van az állam alsó részén, hanem a föld is lejjebb süllyed a vízbe. Ezért nevezik Lowcountry-nak ezt a területet.
Na, szóval az itt őshonos növényeket és állatokat lehet megtekinteni, valamint a rizsültetvény és a rabszolgaság történetét lehet megismerni. Kis hajókirándulást is lehet tenni.
Az állatkertben olyan állatok élnek, akik korábbi sérülés miatt a vadonban nem tudnának túlélni. Illetve olyanok is, akik alapvetően itt élnek: aligátorok, mérgeskígyók, rovarok, madarak. Ők a természetes lakók. De vannak itt lovak, kecskék, teknősök, róka, farkas és vidra is például.
Az állatkert kicsit messzebb van a kertektől, de egy jó sétával könnyen elérhető.

De előtte megebédeltünk. Fél 12 körül úgy gondoltuk, hogy inkább együnk hamarabb, mert ebédidőben tuti tele lesz nagyon. Még éppen időben érkeztünk. Három étteremből lehet választani, Harvest étterem, Old Kitchen és a Courtyard Café.
Mi legutóbb is a Harvest nevű étteremben ettünk, és nagyon finom volt anno minden, azóta is szoktuk emlegetni. Ezért most is ezt választottuk. És most is nagyon jó volt. A tömeget pedig tényleg pont elkerültük, mert ebéd közben láttuk, hogy már sorbanállás alakul ki.

Azt elfelejtettem, hogy a kertbe belépve van egy új épület, mely a Purdy Center nevet viseli. Amolyan látogatóközpontként szolgál. Télikerttel is rendelkezik, amely oktatási programokkal és gyönyörű botanikai kiállításokkal fokozza a látogatói élményt.

Itt a kertben látható növényekből álló kiállítás van, illetve a terem közepén van egy hatalmas nagy makett, mely az egész botanikus kertet ábrázolja. Nagyon jól néz ki.
Van egy kis kávézó is a pultnál.

Számunkra ez simán egy egész napos program. Ez a kert annyi látnivalót kínál és annyira szép, hogy nem lehet megunni!

Sokan itt tartják az esküvőjüket is, amit abszolút meg tudok érteni. Most is volt egy, láttuk az előkészületeket.

Ezra Tucker

A kirándulás legvégén Ezra Tucker kiállítását is megnéztük. Ezra Tucker egy amerikai festő és illusztrátor, aki leginkább a vadállatokat ábrázoló, erőteljes hangulatú képeiről ismert.
1955-ben született Memphisben, több mint 40 éve aktív művész. Eredetileg illusztrátorként dolgozott (reklámok, filmplakátok, könyvek). Később fordult a fine art, főleg a vadállatok festése (wildlife painting) felé. Az teszi őt különlegessé, hogy a képei nem „csak állatportrék”, hanem inkább olyanok, mintha az állatoknak személyiségük lenne, mintha lenne bennük valami emberi. Ő maga is azt mondja, hogy az állatok intelligenciáját és karakterét próbálja megmutatni, mintha egyfajta kapcsolat lenne ember és természet között. A stílusa arról ismerhető fel, hogy gyakran használ drámai fényeket és színeket, realista alapon, de kicsit festői, „mozgó” ecsetkezeléssel dolgozik, ezért a képei “élőnek” tűnnek. Olyanok, mintha a következő pillanatban megmozdulnának.
Itt most vadállatokat ábrázoló festmény kiállítás volt. Madarak, ragadozók, afrikai és amerikai fajok, sokszor monumentális méretben.

A terem bejáratánál áll egy autó. Ez az úgynevezett Diana autó. (Diána mint a vadászat istennője).

Ez az 1927-es Diana 8 egy teljesen felújított négyajtós szedán a St. Louis-i (Missouri) Moon Car Company-tól. Mindössze körülbelül 2500 darab ilyen autó készült, és csak néhány maradt fenn. Ez az egyetlen ilyen jellegű autó, amely nyilvánosan megtekinthető az Egyesült Államokban.

A korabeli reklámok szerint az autó számos különleges tulajdonsággal rendelkezik. Az istennőt ábrázoló motorháztető-dísz és a modell nőies vonalai mellett a nők számára tervezték, különleges ülésekkel, nyomógombos indítással (könnyebb, mint a hajtókar) és “gyémánt” fényszórókkal.

Az autót egy magángyűjtőtől szerezték be egy anonim adományozó ajándékaként. A korabeli kisebb autógyártókhoz hasonlóan a Moon is csődbe ment a nagy gazdasági világválság és a tömeggyártott Ford Model A versenye miatt.

Délután fél 4-4 körül indultunk vissza.
Habár a városban még volt két másik program, amit szívesen megnéztünk volna, de ahhoz előbb kellett volna a kertet otthagyni… 😀

Ami most kimaradt

Éppen ezen a hétvégén volt Myrtle Beach-en a 37. “Run to the Sun Car and Truck Show” autókiállítás, ahol kb. 3500 különleges autót mutattak be. (Klasszikus és teherautót.) Hírességek is részt vesznek a kiállításon és a bevétel jótékonysági célokat szolgál.

Ezen kívül pedig éppen itt, szemben a botanikus kerttel (Huntington Beach State Park, Murrells Inlet), ezen a napon kite fesztivál is volt. (Mondjuk annak vége lett, mire mi kijöttünk a kertből.) Ez is egy rendezvénysorozat, ez volt az 5. ilyen fesztivál.
Talán egyszer eljutunk erre is. Habár hasonló szerintem itt is van, hozzánk közelebb. (Még csak Washington D.C.-ben láttunk ilyet “közelről” tavaly.)

Na szóval ezek maradtak ki.
Hazafelé meg kellett állnunk Shallotte városában, mert Csibi rendelt ezt-azt a Home Depot-ból. Shallotte kb. 30 percre van tőlünk. A garázst festi ki és ahhoz kellett mindenféle cucc.

Ezen a hétvégén (most március 29-e van) is szerettünk volna kirándulni, de az idő elég hülye lett, így most neki is állt a festésnek. Megcsinálta tegnap az alapozást, ma már felkent egy réteg festéket és a héten majd még egyet felken. Utána megcsináltatjuk a padlót is és akkor végre a jelenleg a kupiszobában található dolgok is a helyükre kerülnek majd. (Én ezt a részt várom a legjobban… 😀)

Hát itt tartunk most. Az időjárás amúgy nagyon hektikus. A minap írtam a viharról, de amúgy meg egyik nap 29-30 fok van, aztán meg összesen 8. Gyakran fúj erős szél. Most is ez volt. Reggel 2 fok volt…
De most már talán végre beáll majd az igazi jó idő! Már nagyon várjuk! Ahogy a kolibriket is, akik még sajnos nem találtak ide. Drukkoljatok, hogy mielőbb jöjjenek. Az itatók már várják őket!

További képek