Szombatra időzítettük a hazautazást, habár Csibi kollégái jelezték, hogy készüljünk fel, mert éppen ezen a hétvégén van a Pride Atlantában és emiatt óriási dugó lesz.
Mi erről nem is tudtunk, így ezzel persze egyáltalán nem is számoltunk…
A CNN után a botanikus kert felé vettük az irányt. Addig még nem érzékeltünk semmit ebből a dugóból. Aztán persze kiderült, hogy a Pride helyszíne éppen a Piedmont Park, ahol a botanikus kert is található.
Így aztán már a parkolásnál elakadtunk. A botanikus kertnek van saját parkolója, de az már természetesen tele volt.
Először tehát parkolót kellett keresnünk. A parkot elhagyva, találtunk egy “útszéli”, szerintünk ilyen ad-hoc jelleggel kialakított parkolót, ahol természetesen igen borsos áron sikerült leparkolnunk (20 USD).
Innen ráadásul sétálhattunk vissza a botanikus kerthez a parkon keresztül.
Itt már közben elkezdődött a felvonulás. Magunktól nem vettünk volna részt ezen a rendezvényen, de így véletlenül belecsöppenve érdekes élmény volt.
Már jó ideje érezzük, hogy itt valahogy sokkal jobban működik az elfogadás - mindenféle elfogadás - de ezt most abszolút testközelből is tapasztaltuk. A sokszínűség tetszik, de a ruhákat - őszintén szólva - nem mindig értettük… 😀
Na, szóval egy hosszú séta után megérkeztünk végre a botanikus kerthez. A belépőjegy ára: 21,95 USD /fő.
Október 12-én jártunk itt - igaz, hogy abszolút nyári melegben, de mégiscsak ősz van már, így itt is minden erről szól.
Időszakos jelleggel például egy madárijesztő kiállítás volt a kertben. Ezt úgy kell elképzelni, hogy amerre csak sétálsz, mindenhol különféle madárijesztők vannak kiállítva (különböző helyi művészek alkotásai). A legjobb műveket díjazták is (100, 250, 500 USD illette a győzteseket).
Az őszi hangulatot fokozta a mindenhol elhelyezett különböző színű és méretű tökök látványa. Minden nagyon színes, csodálatos látványt nyújtott az egész kert.
Amikor ott jártunk, volt egy másik kiállítás is - egészen október végéig. A címe: Képzeletbeli világok - Alice Csodaországban.
Gyönyörűen kivitelezett, hatalmas méretű növényszobrokat lehet megcsodálni. A legnagyobb alkotás a Föld Istennő szobra, amely majdnem 8 méter magas. De emellett egyéb óriási növényszobrok is megtekinthetőek a kertben sétálgatva.
A növényszobrászat fő célja az élő, zöld művészet népszerűsítése. A szobrok alakját acélkerettel alakítják ki, melyre hálókat helyeznek, majd ezeket tőzegmohával és virágfölddel borítják be, végül bedugdossák a növényeket. Egy speciális öntözőrendszer biztosít vizet a palánták számára.
Azóta már utánanéztünk és sok helyen vannak ilyen és ehhez hasonló növényszobrok, de mi ehhez foghatót még soha nem láttunk előtte.
Közelről nézve meg egyenesen varázslatos, hogy milyen élethűen vannak megcsinálva a szobrok, élő növényekből, aprólékosan kidolgozva. Egyszerűen lenyűgöző, nincs rá más szó.
A botanikus kert egyébként 1976-ban nyitotta meg kapuit, azóta folyamatosan fejlesztik, mára a város egyik ékköve.
Egy szórólapon már hirdették a következő nagy időszakos eseményt: “Garden Lights, Holiday Nights” címmel. Már októberben elkezdték a készülődést a november közepétől január elejéig látogatható kiállításhoz. Ez már abszolút karácsonyi program lesz…
Már akkor láttuk, hogy egy csomó helyen fel vannak szerelve a karácsonyi égősorok. Elég volt csak elképzelni, ahogy ezek a fényfüzérek megvilágítják a kertet és már akkor elhatároztuk, hogy erre a karácsonyi programra mindenképpen visszajövünk majd Atlantába.
Miután mindent megnéztünk, ismét rengeteg élménnyel gazdagodva távoztunk.
A parkoló felé haladva azt láttuk, hogy a Pride résztvevői egyre csak gyűlnek. Jó hangulatban sétálgatnak, vonulnak, különböző rendezvények előkészületei zajlanak. Lovasrendőrök, felhőtlenül szórakozó fiatalok, idősebbek, gyerekek. Ez itt tényleg az elfogadásról szól. Számunkra érdekes élmény volt.
A városból egyébként könnyedén kijutottunk és ezúttal mindenféle dugó nélkül, 3,5 óra alatt (ez az eddigi legjobb időnk 😁) kellemesen elfáradva értünk vissza Charlotte-ba.
További képek
