Nem csak akkor szeretünk és szoktunk kirándulni, ha céges úton egy másik városban vagyunk, hanem egyébként is szeretjük felfedezni a közvetlen vagy közeli környéket is.
Amikor belevágtunk ebbe a kalandba, akkor többek között az is motivált minket, hogy szeretnénk ezt a sokszínű, hatalmas országot a lehetőségeinkhez mérten minél jobban megismerni.
Mivel szeretem a térképet bújni, gyakran kutatok meglátogatandó helyek után, de az is igaz, hogy számunkra itt most még szinte minden felfedezésre vár, minden új, ezért ha csak a szomszédos kisvárosba jutunk el, az is kalandnak számít!
Columbia Dél-Karolina állam fővárosa, szinte nyílegyenesen déli irányba haladva tőlünk, 1:20 perc- másfél órányira.
A főváros Kolumbusz Kristóf után kapta a nevét.
Ez a város volt az Egyesült Államok első megtervezett városa.
A központja a State Capitol, amely eltér a megszokott Capitol-stílustól. A kupolája ugyanis nem neoklasszicista, hanem olasz reneszánsz jellegű, a 19. század második feléből. A polgárháború során az északiak ágyúkkal lőtték. A Capitol előtt a déli Konföderáció halottainak, a Konföderáció asszonyainak és a dél-karolinai szabadságharcosoknak szentelt emlékmű látható.
A Capitol engem egyébként egy kicsit a Nemzeti Múzeumra emlékeztet.
Ezek az épületek mindig egy nagy tér közepén állnak, általában szép kis parkokkal körülvéve, ahol különböző szobrok találhatóak és egész biztos, hogy a parkban mókusok szaladgálnak önfeledten mindenfelé.
Itt is így volt. Egész mókusfalvát találtunk itt. Olyan kis vicces jószágok. 🐿️
Azt egyszer már korábban említettük, hogy ezekbe a Capitoliumokba be is lehet menni, de ezt mi itt vettük észre először, így aztán éltünk is a lehetőséggel. Teljesen ingyenesen látogatható: lehet szervezett túra keretében is menni, de mi csak úgy a magunk kedvére néztünk be, hogy mégis milyen belülről.
Természetesen itt is biztonsági ellenőrzés van a bejáratnál, de utána lehet bóklászni az épületben.
Szobrok és festmények díszítik, nagy és tágas terek jellemzik. Valahogy olyan hagyományőrző ugyanakkor modern is.
A parkban egy afro-amerikai történelmi emlékmű látható. Az emlékmű az afro-amerikaiak történetét ábrázolja a behurcolásuktól kezdve a modern korig.
Négy részből áll: félköríves dombormű, obeliszk, kövek és a hajó.
A dombormű 12 jelenetet ábrázol: az afrikaiak és afro-amerikaiak rabszolgaságát, a felszabadításukat (az obeliszk szimbolizálja), a polgári jogokért folytatott küzdelmet és a kortárs eredményeket.
A kövek Kongóból, Szenegálból, Sierra Leonéból és Ghánából származnak. Egyesek úgy gondolják, hogy a kövek dörzsölésével lélekben ezekre a helyre lehet elutazni.
A hajó a Brookes rabszolgaszállító hajó sematikus modellje.
A képen látható figurák a rabszolgák, ahogyan a hajón elhelyezték őket.
A tervrajzon ez még jobban látszik. Már csak a rajz láttán is szörnyű belegondolni, hogy így szállítottak embereket. 😢
Ez a téma még mindig elgondolkodtató és megrázó.
Na de hogy vidámabb vizekre evezzünk:
Tudtuk, hogy ebben a városban található a világ legnagyobb tűzcsapja, ezért útra keltünk, hogy megkeressük.
Elég nagy sétát kellett tennünk, de nem bántuk.
Egy parkot is érintettünk útközben, ahol kicsit megpihentünk.
Hangos zene szólt és nagyon fura arcok táncoltak, szórakoztak a parkban. Elsőre picit “ijesztő” volt, de azért csak bementünk közéjük.
1975-ben egy Blue Sky nevű művész (eredeti nevén: Warren Edward Johnson) egy kültéri falra felfestette a “Tunnelvision”-t Columbia belvárosában.
Ez a festmény annyira népszerű lett, hogy a város felkérte a művészt, hogy készítsen egy új műalkotást a festmény 25. évfordulójának alkalmából. Így született meg 2001-ben a tűzcsap, amely egyébként egy parkoló szélén áll és 12 méter magas. A tűzcsapot eredetileg is ilyen ferdének tervezték, mintha nekiment volna egy kamion. Kezdetben szökőkútként üzemelt, ahol a víz tör elő a sérült tűzcsapból, de mivel a pumpák rendszeresen tönkrementek, ezért 2012-ben leállították.
Az érdekesség kedvéért az utca túloldalán álló normál méretű tűzcsappal együtt is megpróbáltuk lefotózni, hogy jól látszódjon a mérete.
A város művészeti múzeumában egyébként éppen egy Van Gogh kiállítás volt látható.
Valószínűleg valamilyen utcafesztivál is zajlott éppen, mert a séta során több helyen is belecsöppentünk különféle kisebb koncertekbe.
Megint jót kirándultunk.
További képek
