Lansing

08/06/2022

Sajnos elérkezett az utazásunk utolsó napja.
De a repülőnk csak este fél 8-kor indul, ezért még erre a napra is tudtunk programot csinálni, de már csak úgy, hogy irányban legyünk.
Azt találtuk ki, hogy elmegyünk Michigan fővárosába, ami meglepő módon nem Detroit, hanem Lansing városa. Michigan 1837-ben vált állammá.
Az állam első fővárosa Detroit volt, de Kanadához való közelsége miatt 1847-ben Lansingbe helyezték át az állam nyugati részének fejlesztése és az Ontario állambeli Windsorban állomásozó brit csapatok elleni jobb védelem érdekében.
Lansing ugyanis nagyjából az állam közepén helyezkedik el, kevésbé ismert szárazföldi település. Sokan úgy hívták akkoriban, hogy “egy lyuk az erdőben”, mert annyira picike volt. A történet szerint csak viccből hozták ezt a döntést, ugyanis kevesebb mint 20 fős város volt akkoriban!
Nevét John Lansingről, az amerikai forradalom hőséről kapta.

De az erkölcsök nagyon is tiszták, ugyanis az első törvény, amit hoztak az a halálbüntetés eltörlése volt. Ezzel pedig Michigan lett az első angol nyelvű terület, ahol megszüntették a halálbüntetést.
A tolerancia szó azóta is nagyon fontos a történelmében. A 19. században Michigan mennyország volt a délről szökő rabszolgák számára.

Na és akkor mondom, hogy számunkra milyen volt Lansing.
Először is Traverse City-től 3 órányira fekszik. Közvetlenül a Capitolium előtt parkoltunk le. Mint kiderült, hétvégén nem kell fizetni a parkolásért.
Egy másik autó parkolt előttünk. Kiszállt belőle egy srác, felvett valami egyenruhát és megkérte Csibit, hogy fotózza le a Capitoliummal a háttérben. 😄

Ezt követően vagy fél óráig egyetlen egy emberrel SEM találkoztunk! De szó szerint!
A Capitolium és környéke amolyan kormányzati területnek tűnt. Mérnöki precizitású, hosszú, egyenes utcák, sehol egy teremtett lélek.
Csibi sokszor mondogatta, hogy szeretne látni ilyen kihalt amerikai helyeket. Hát, most megkapta, mert tényleg sehol senki nem volt.

Fura és érdekes élmény volt.
Körbejártuk a Capitoliumot, aztán megnéztünk a közelében egy szép kis templomot. Amikor onnan visszafordultunk, akkor képzeljétek el, a semmiből (és ebben a nagy kihaltságban) egyszer csak megszólalt a városban egy légvédelmi sziréna.
Konkrétan ijesztő volt az egész helyzet, úgy ahogy volt. A fülsiketítő zaj, hogy nem tudod, hogy mi történik, hogy mi fog történni… Nagyon durva volt.

Szerencsére éppen ekkor tűnt fel a láthatáron végre egy ember, aki egyébként egy biciklis rendőr volt.
Hát, mi megállítottuk, hogy most veszélyben vagyunk, vagy mi???

Elmesélte, hogy minden hónap első szombatján tesztelik a szirénát, mert a természeti katasztrófákat (szokott lenni tornádó például) ezzel szokták jelezni. Szóval nyugodjunk meg, mert ez csak teszt! Hát kösz! Nagyon durva, de azért persze megnyugodtunk, hogy nincs baj!

Haladtunk tovább, körbejártuk teljesen a Capitolium épületét, felmentünk a lépcsőjére meg a körülötte lévő táblákat elolvasgattuk. (Sajnos most nem lehetett bemenni az épületbe!)

Michigan a kevés államok egyike, ahol a törvények előírják, hogy az iskola csak a munka ünnepe (Labor Day - szeptember első hétfője) után kezdődhet! Ezt a törvényt 2005-ben hozták azzal a céllal, hogy fellendítsék a michigani turizmust és meghosszabbítsák a családok számára az államban a nyaralásra rendelkezésre álló időt. Ez azért is érdekes, mert nagyon sok iskolában augusztus közepén már elkezdődik az iskola!
Jó kis törvény! 😀

Ezen a napon nagyon meleg volt és eddigre már teljesen kitikkadtunk, visszamentünk az autóhoz, hogy akkor most autóval is körülnézünk a többi részen.
Át is mentünk a “belvároson”, ahol tök jó graffitiket láttunk, meg ott talán picit nagyobb élet volt. Egy parknál szerettünk volna megállni, ahol egy érdekes híd van, de sajnos kizárólag olyan parkolót találtunk, ahol valami iskola hallgatói állhatnak meg. Lehet, hogy nem lett volna baj, ha megállunk, hiszen senki nem volt a környéken, de nem kockáztattunk. Inkább visszamentünk a belvárosba, közelebbről megnézni a graffitiket, meg keresni egy helyet, ahol meg tudunk ebédelni.

Ja, időközben kaptunk egy e-mailt, hogy a gépünk később fog indulni. 7:53 helyett 8:26-kor.
Így nyertünk egy kis időt, de azért nem túl sokat.

Számunkra meglepő módon, a hétvégén sok étterem nem volt nyitva. Így végül pár utcával arrébb, a Midtown étterembe/sörözőbe tértünk be. Az ebédre itt is elég sokat kellett várni, így később tudtunk elindulni, mint ahogy terveztük.

További képek