Az idei július 4-e csakúgy mint az egész 2020-as év abszolút rendhagyó módon telt.
Mivel nem nagyon volt óriási tömegrendezvény (tavaly a belvárosban voltunk, ahol fullon volt a park, ahonnan a tüzijátékot néztük este - erre idén nem volt esély).
De mivel szerettünk volna azért kimozdulni, kerestünk programot.
30-40 percnyire tőlünk van Dallas (nyilván nem a texasi 😁) - ott találtunk egy levendula földet, ahol volt valami szabadtéri program.
Egész nyáron nagyon-nagyon meleg van 35-40 fokok, magas páratartalommal, így sejtettük, hogy nem fogjuk az egész napot ott tölteni, de pár órás programnak jól hangzott.
Előtte tankoltunk itt a közelben és a parkolóban azt láttuk, hogy nyitott dzsipekkel van tele az egész. Hatalmas amerikai zászlókkal feldíszítve, rengeteg emberrel, valamilyen találkozó lehetett, vagy innen mentek talán konvojban tovább.
De egyelőre mindenki csodálta a másik autóját, volt néhány igazán különleges autó közöttük.
Mi is megálltunk picit bámészkodni. Itt láttunk először közelről valakinél fegyvert. Két fickónak is ott lógott az oldalán. Ez számunkra eléggé fura élmény volt. Teljesen szokatlan és idegen.
De szerencsére mindenki jókedvű volt és békésen beszélgettek az emberek.
Mi nem vártuk ki, hogy merre mennek tovább, indultunk a dolgunkra.
Ez a Dallas ilyen tipikus “vidéki kisvárosnak” tűnt, nagyon szép, rendezett, mint a városok úgy általában errefelé.
Itt is volt már jó pár autó mire mi megérkeztünk.
A levendulamezőn természetesen szedni is lehet levendulát. Be kell menni az épületbe, ott kell fizetni és kapsz ollót meg mindent és már szedheted is. Egyébként ne egy ilyen tihanyi méretű levendulamezőt képzeljetek el, nyilván sokkal kisebb maga a mező.
De ezen kívül volt itt kézműveskedés, szuvenír árusok, élő zene, levendulaszörp, sőt még állatok is. Tudtuk, hogy vannak (kecskék, disznók, szamarak) - de azért meglepődtünk, amikor egy óriási malac ott sétálgatott az emberek között. 😀 Szerencsére békés jószág volt.
Megnéztük a többi állatot is, nagyon cukik voltak.
Ami meglepő, hogy itt volt Santa Claus is. 😀 Van egy lila levendula vonat, ott lehetett vele először találkozni.
De aztán ott sétálgatott az emberek között - persze a gyerekek legnagyobb örömére.
Mondjuk azt nem tudom, hogy nem volt melege, mert mi majd megsültünk, de ő a téli outfitjében volt. (Úgy volt hirdetve, hogy nyári szerkóban lesz.)
Szerintem mi maximum másfél-két órát bírtunk, mikor távoztunk, akkor pont a bejáratnál állt, kérdezte, hogy szeretnék-e vele egy szelfit. (Persze, hogy szerettem volna! 😀)
Hazafelé még elugrottunk a közelben lévő CLT Airport Overlook-hoz, ahonnan a le- és felszálló (általában inkább a felszálló) utasszállítókat lehet nézni.
És bár a vírushelyzet továbbra is fennáll, a légiközlekedés itt nem állt le, júliusra már a csökkent állapotot sem éreztük, mert kb. 2 percenként szálltak fel a gépek. Itt a kilátóban most is voltak, sokan az autóból szokták nézni a repülőket.
Volt egy nagy család is, akik hoztak magukkal sátrat és rengeteg kaját és itt ünnepelték július 4-ét.
Gondolkodtunk rajta, hogy estére keressünk-e valamelyik szomszédos kisvárosban tüzijátékot, de aztán nem mentünk el sehova.
Egyébként nem is volt baj, mert itt azért a július 4. elég nagy ünnep, tehát az egész környéken rengeteg tüzijáték volt. Az ablakból is végignéztünk jónéhányat, meg aztán le is mentünk, mert hallottuk, hogy valamelyik valahol nagyon közel van, valószínűleg itt a háznál. 😀
Szóval végül azért a tüzijáték is megvolt.
Idén így zajlott a július 4.