Kolibris kaland 2

Nem tudom, mondtuk-e már, de végülis vettünk egy “éves bérletet” a Daniel Stowe Botanical Garden-be.
Ez háztartásonként 85 USD.
A sima belépőjegy ára 14,95 USD/fő, szóval ha belegondol az ember, elég hamar megtérül az ára.
Mi idén már kb. ötödször voltunk a kertben. Minden évszakban csodálatos és így “ingyen” megyünk be, sőt külön meghívót kapunk ha van valamilyen rendezvény.
Az extra rendezvények esetén előfordul, hogy tagságival is kell külön belépőjegyet venni, de ilyen ritkán van.

Ezúttal egy szakértő hölgy volt a meghívott vendég, aki a kolibrikről tartott előadást, illetve arról mesélt, hogy lehet őket magunkhoz édesgetni, hogy visszajárjanak.

Természetesen, úgy gondoltuk, hogy ott a helyünk, bár én azt gondolom, hogy amúgy sem lehet panaszra okunk, ugyanis hozzánk nagyon rendszeresen visszajárnak ezek a kis csodalények!

Na szóval augusztus 14-én reggel 10-kor a botanikus kertben volt jelenésünk. A néni körbevitt két kis kolibrit, láthattuk, ahogy meggyűrűzi őket és közben sok érdekességet mesélt.

Lehetőség volt kolibrit adoptálni, 20 USD-ért, ami azt jelenti, hogy aki adoptálja, ő engedheti el a kolibrit az útjára és ha visszatér majd a kolibri, akkor őt fogják elsőként értesíteni.
Azt már mondtuk, hogy ők vándormadarak, így mennek majd vissza Mexikóba, vagy legalábbis Texasig biztosan.
A rufus fajta a telet is itt tölti, de ők nem annyira az itatókra jönnek, mint a többiek.
Nagyon fontos egyébként az itatók szerepe, főleg így a klímaváltozás kapcsán, mert ezzel mi is hozzájárulunk a kolibrik fennmaradásához! ❤️ Ami nagyon érdekes információ volt még, hogy az országon belül a legtöbb faj Arizonában fordul elő, és a 2. helyen (12 fajjal) Észak-Karolina áll. Mi azt hittük, hogy Kaliforniában több van.
Azt már mi is meg tudjuk különböztetni, hogy hím vagy nőstény kolibri jön éppen inni. A hímeknek színes a nyaka.
Most éppen kölyök kolibrik járnak ide, már ezt is tudjuk. Lassan de biztosan kolibri szakértők leszünk! 😀
Volt pici fészek is, meg minden.
Miután letelt az egy órás program, természetesen tettünk egy kört a botanikus kertben is.
Ez most némiképpen kihívást jelentett, ugyanis 36 fok volt, 42 fokos hőérzettel. A napon nagyon durva volt a helyzet. Szóval ez most azért a szokásosnál rövidebb kör lett, de így is megnéztük a nyári növényeket, valamint rengeteg hatalmas pillangót is láttunk.

Most először a pillangó-bungaló is nyitva volt. Az épület maga eddig is ott volt, de mióta mi ide járunk, még soha nem lehetett bemenni. Most igen és itt is volt alkalmunk egy csomó pillangót közelről megcsodálni.
Sajnos az orchidea-üvegház a járvány kitörése óta zárva van, oda azóta még nem lehetett bemenni.

Botanikus kert képek

Na, szóval most ennyi volt a botanikus kertben tett látogatásunk. A forróságban teljesen kitikkadtunk, de még el kellett ugranunk a boltba is. Mikor végre otthon leparkoltunk, lentről azt láttuk, hogy 4-5 kolibri (!) vitatkozik az itatónál.
Gondoltuk magunkban, elmentünk kolibris “továbbképzésre”, közben meg itt megy a harc az erkélyünkön az italért. 😄 Na siettünk is fel, csak éppen kétszer kellett fordulnunk, mert persze szatyrot nem vittünk, így egyszerre nem tudtuk felhozni, amit vásároltunk. Ahogy felértünk, elkezdett szakadni az eső. Mondtak vihart, szerencse, hogy nem a program közben jött.
Így viszont azt gondoltuk, hogy az eső miatt akkor a kolibrik is szépen kivárják majd, hogy lecsendesedjen és aztán jönnek majd vissza. Na, nem így lett. Egészen estig folyamatosan kolibri-őrület volt az erkélyünkön!

Egész egyszerűen nem akartuk elhinni, hogy mi történik.
Kiraktuk a kamerát, fotóztunk, és csodáltuk őket.
Rengeteg felvételt készítettünk, öröm lesz feldolgozni őket! 😀
Az a durva, hogy mikor mindketten kiültünk az erkélyre, akkor sem zavartatták magukat és ugyanúgy jöttek.
Én nem tudom, hogy mikor történt olyan utoljára velünk, hogy “nem csináltunk semmit”, csak úgy voltunk.
Most ez történt, teljesen beszippantott minket az a csoda, melynek részesei lehettünk.
Az azóta eltelt egy hétben pedig folytatódott tovább. Jönnek, civakodnak, sőt, időnként csodával határos módon hagyják egymást inni anélkül, hogy elüldöznék a másikat!
Óriási élmény!

Egyébként az volt a terv, hogy este kimegyünk még a reptéri kilátóba, de a vihar elég hosszúra nyúlt, így ez most nem jött össze.
Rengeteget villámlott és egyszer akkorát dörgött az ég, hogy szerintem soha életünkben még ilyet nem éltünk át.
Konkrétan az egész épület is beleremegett. Az nagyon durva volt! Akkor a kolibrik is megszeppentek egy pillanatra.

De aztán szerencsére folytatódott minden tovább egészen sötétedésig. Olyankor elvonulnak “haza”, hogy aztán a reggeli világosodással együtt újra megjelenjenek az erkélyen.

Remélhetőleg jó sokára indulnak majd vissza délre, addig is örömet hozva nekünk!

Ja, és a botanikus kertben lecsúsztunk az adoptálásról, de természetesen mi is fogunk kolibrit örökbe fogadni!!!

Kolibris képek