Viszlát, Boston!

09/20/2022

Eljött az utolsó nap! 😔
A gépünk szerencsére csak este 19:55-kor indul majd, ezért van időnk. A szobát 11-kor vagy 12-kor kell elhagyni. Két helyen két különböző infó volt kiírva.
Az időjárás nem volt valami szuper, szemerkélt az eső, így nem kapkodtunk. 11 óra körül lecuccoltunk és kicsekkoltunk a szállodából, a bőröndöket viszont ott hagytuk megőrzésre.
Az idő közben egy picit jobb lett szerencsére.

Boston, MA

Az elmúlt napok során a buszról láttunk egy katedrálist, amit szerettünk volna esetleg belülről is megnézni. Ez kb. 4 vagy 5 megállónyira található a szállodától. Szerencsére be lehet menni. Ez a Cathedral of the Holy Cross - Szent Kereszt Székesegyház. Ez Új-Anglia legnagyobb római katolikus temploma.
Szerintem csodaszép. A baltimore-i katedrális után talán azt mondanám, hogy ez a 2. legszebb, amit láttunk.

Cathedral of the Holy Cross - Boston, MA

Bementünk a szemközti kis utcába, ahol beugrottunk egy kávézóba kávéért (és mosdószünetért).
Közben pedig azon tanakodtunk, hogy mit csináljunk még, mert még nagyon korán lenne visszatérni a szállodába. Az utca nagyon szimpi volt, a tipikus házakkal, így elkezdtünk sétálni, de ekkor még csak úgy cél nélkül kóboroltunk.

Boston, MA

A térképen megnéztünk két utcát, amiről tudtuk, hogy híres, de nem biztos, hogy jártunk ott a héten.
Elindultunk, de úgy, hogy a végén a Public Gardenbe jussunk ki. Gyalogosan szerintem hamarabb odaértünk, mint busszal és ismét bebizonyosodott, hogy gyalog nagyon egyszerű eljutni A-ból B-be.
Gyakorlatilag a Public Gardenbe ütköztünk a végén. Nekem egy hét elteltével is ez volt a legkedvesebb helyszín, így egy kicsit sem bántam, hogy visszatértünk a cuki kis mókusok közé. Ez a park egyszerűen csodálatos.

Public Garden - Boston, MA

A mókusok pedig ezúttal sem voltak túl szégyenlősek. Rengetegen futkorásztak és nagyon közel jöttek hozzánk is. Sőt, annyira, hogy az egyik konkrétan felugrott Csibi lábára. Fogalmunk sincs, hogy miért, mert nem volt nálunk semmilyen kaja, vagy ilyesmi. Nagyon vicces volt. Csibi is, mert tök megijedt / meglepődött, hogy mit keres rajta a mókus. Én pont Anyukámmal beszéltem telefonon, Csibi meg úgy megilletődött, hogy nem sikerült megörökíteni a pillanatot, de legalább ilyen módon megosztjuk Veletek is.

Átsétáltunk a Boston Commonba, egyrészt azért, mert onnan indul visszafelé a busz, másrészt pedig azért, mert nagyon ritkán csinálunk ilyet, de én most akartam egy Boston feliratos pulcsit, és a Visitor Centerben lehet kapni. Korábban már kinéztem egy pólót, de végül pulcsi lett belőle! 😀

Utána vártunk egy buszt és visszamentünk a katedrálishoz, mert még a kertjét kihagytuk, meg Csibi szeretett volna visszamenni a kávézóba is valami szendvicsért vagy sütiért.
Lefotóztuk a kertet, meg a szemben lévő puerto rico-i emlékművet is. Aztán mentünk a kávézóba, ahol végül szendvics-süti lett a vége a dolognak. Elfeleztük őket, mert az volt a terv, hogy a reptéren fogunk rendesen enni, hiszen későn is érünk haza és otthon ugye nincs is semmi…

Minden finom volt a kávézóban. Azt beszéltük, hogy tök jó, hogy ilyen nagyváros ez a Boston, ugyanakkor meg ilyen kis rejtett kincsekre lehet bukkani, mint ez a South End Buttery kávéház.

A buszmegállóban van egy suli és éppen végetért a tanítás, mert csomó iskolabusz szedte össze a kisdiákokat.
Egy fiatal tanár tök kedvesen búcsúzott az összes kisgyerektől és rakta fel őket a buszra. Öröm volt nézni!

Visszaértünk a szállodába, elkértük a bőröndöket, kicsit megpihentünk és átöltöztünk, mert eléggé kimelegedtünk a séta során. Mikor összeszedtük magunkat, rendeltünk egy Uber-t és azzal mentünk a reptérre.
Egyébként ahogy már menetközben írtuk, a kék metróval is el lehet menni a repülőtérre, illetve egy komp is elvisz oda (amire érvényes is volt a Charlie Card). Viszont a forgalom miatt nem mertük megkockáztatni, hogy újra átverekedjük magunkat a városon, ezért választottuk az Uber-t. Még így is dugóba kerültünk, de nem volt annyira vészes.
A tömegközlekedés egy része amúgy alagútrendszeren keresztül történik. Legalábbis a reptérre vezető út az tuti.
Egy elég rossz környék mellett haladtunk el, sátras hajléktalanok hevertek az utcán, sőt az egyik ember éppen ott lőtte be magát… Nem volt jó látvány.
De az itt töltött hét értékéből mindez nem sokat vont le, mert nagyon jól éreztük magunkat és bár hullafáradtan, de ismét élményekkel gazdagon érkeztünk meg a reptérre.

Pont ugyanoda értünk vissza, ahonnan elindultunk, mindent simán megtaláltunk. A reptéren kinyomtattuk a boarding pass-ot, most már tudtuk egyből, hogy kell csinálni. Az ellenőrzésen is simán és viszonylag gyorsan átjutottunk. Két étterem volt a kapu közelében, így azokból választottunk. Az egyik hely kicsi volt és nem volt szabad hely, a másik nagyobb volt és tele. Mi ez utóbbit választottuk: Legal’s test kitchen. Akadt azért néhány szabad asztal, így azonnal le is tudtak ültetni minket.

Legal’s test kitchen - BOS - Boston, MA

Csibi egy grillcsirkés szendvicset kért, én egy caesar salátát. Komolyan mondom, hogy ilyen finomat még nem is ettünk. Szuper volt. A végén pedig most kértünk desszertet is. Két dologból lehetett választani: Key Lime Pie és Boston Cream Pie. Stílusosan a Boston Cream Pie mellett döntöttünk.
Ilyet is ettünk már néhány helyen, de ilyen finomat még soha. Nem volt túl édes (ilyet itt nagyon - nagyon ritkán találni!!!), szuper volt.
Az étterem egyébként nem kifejezetten olcsó, de ez itt most nagyon megérte.

Legal’s test kitchen - BOS - Boston, MA

Vacsora után még egy kicsit kellett várakoznunk. Az egyes kaputól indult a gépünk és valami hiba folytán még az előző gép (egy torontói járat) volt kiírva. Kicsit izgultunk, hogy ne legyen késés vagy bonyodalom, de mikor megkérdeztük, mondta a néni, hogy csak a kijelző romlott el, és természetesen Charlotte-ba megy a gép. Az már tisztán látszott, hogy ezúttal nem lesz túl sok szabad hely a gépen. Mi ugyanúgy a 19. sorba foglaltunk ülést, mint idefele. A 3-as csoporttal kellett (volna) beszállnunk.
Teljesen időben kezdődött a beszállás, viszont a VIP, meg első osztályos és hasonlóan előkelő utasok után meglepő módon bemondták Csibi nevét, külön szólítottak minket és kaptunk egy új beszállókártyát, egy tök új helyre. A Comfort + részlegen, a 8. sorba. Sokkal nagyobb hely volt a lábunknak. (Ez főleg Csibi miatt érdekes, mivel ő elég magas.) Szóval a Delta Airlines most másodszor okozott pozitív meglepetést nekünk, teljesen elégedettek voltunk vele.

Delta Comfort+ - BOS - Boston, MA

A gép pontosan indult (19:55) és 22:25 helyett 21:45-kor le is szállt. Az utazás teljesen rendben volt. A reptéren a szokásos káosz fogadott minket, mindig tök sokan vannak. De viszonylag hamar jött az Uber is és negyed órán belül már otthon is voltunk.

Bár nem tudtuk, hogy a kolibrik itt vannak-e még, azért adtunk nekik friss itókát reggelre, megfürödtünk (én még gyorsan ki is pakoltam a bőröndből) és már mentünk is aludni, ugyanis szerda reggel már indult a munka.

Ismét szuper hét áll mögöttünk.

További képek


Map - Boston, MA

előző következő