10/03/2023

Elérkezett az utolsó New Yorkban töltött napunk.
Reggeli után elindultunk a metróállomásra, de közben benéztünk a Moynihan Train Hall-ba is, mert következő nap itt szállunk vonatra. Megnéztük, hány perc alatt érünk ki és nagyjából merre kell majd tájékozódni, ne ott bohóckodjunk majd másnap reggel.
A metróállomás is pont itt volt, szóval összekötöttük a két dolgot legalább.

Az volt az egyik tervünk mára, hogy elmegyünk a Central Park túlsó bejáratához és ezúttal onnan fogunk sétálni. Így most az észak-nyugati bejáraton mentünk be. Ez itt abszolút nem tűnt turistás résznek, inkább a helyiek mozogtak erre, legalábbis amikor mi ott jártunk.
Nagyon sokan futottak, sétáltak vagy kutyát sétáltattak. Volt egy-két fura figura is. Ez kicsit inkább erdősebb rész, ösvényekkel, rétekkel.
Szép volt, de nekem őszintén szólva ebből jobban tetszett a turistásabb másik oldal.

Egészen a Jacqueline Kennedy Onassis Reservoir (Víztározó) vagy más néven a Central Park Víztározóig sétáltunk. Ez a víztározó a 86. és 96. utca között húzódik. Területe 43 hektár és 3,8 millió köbméter vizet tartalmaz. A víztározót 1994-ben nevezték át Jacqueline Kennedy Onassis (John Fitzgerald Kennedy elnök felesége) tiszteletére, hogy megemlékezzenek a városért tett hozzájárulásairól és azért is, mert szeretett a környéken kocogni (és a Fifth Avenue 1040. szám alatti lakásának ablakai a víztározóra néztek).
Végigsétáltunk a víztározó mellett egy jó darabon, és ahogy tapasztaltuk elsősorban most is sportolásra használják, nagyon sok kocogó és futó haladt el mellettünk. Emellett pedig a park egyik fő ökológiai szentélye, több mint 20 vízimadár-faj kedvelt helyszíne.
Nekünk a kilátás tetszett a legjobban.

Ezt követően letértünk az útról és a híres The Great Lawn-hoz, valamint a Turtle Pond-hoz érkeztünk. Ez a nagy zöld gyep és a kis Teknős-tó korábban szintén egy víztározó szerepét töltötték be.
A zöld területet nagyon sok filmben is lehet látni, manapság rendezvények, koncertek helyszíne, illetve sportolásra, pihenésre, piknikezésre nyújt lehetőséget. A Great Lawn-on 8 baseballpálya, egy focipálya és négy kosárlabdapálya található többek között. Most sajnos éppen le volt zárva a fű helyreállítása miatt. Elméletileg november közepétől áprilisig zárva tart, de most egy fesztivál utóhatásai miatt 6 héttel korábban zárták le, így amikor mi október elején ott jártunk, már sajnos le volt zárva.

Innen még elsétáltunk a Belvedere kastélyig. Ez a kis kastély a park egyik legikonikusabb eleme. A Belvedere szó olaszul gyönyörű kilátást jelent.
Tényleg szép a kilátás a Central Parkra és a Turtle Pond-ra, ahol nagyon sok teknőst láttunk.
A körülötte lévő kis kertet is megnéztük, ahol még egy kolibrit is láttunk. 🩵

Ezt követően úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk a Central Parkot.
Kb. pont a Természettudományi Múzeumnál jöttünk ki a parkból. A múzeumot is szeretnénk majd egyszer megnézni, de most nem fért bele a sok programba. Kinéztünk egy kis éttermet, ami pont a múzeum mögött volt, Csibi azt mondta, hogy elvileg át lehet menni a múzeumon keresztül, de végül megkerültük az egész tömböt és úgy mentünk vissza.
A Wafles & Dinges nevű kis helyre ültünk be, mármint ki, mert a teraszon ültünk le. Egy grillezett sajtot és természetesen egy gofrit kértünk az elmaradhatatlan kávéval!

Finom volt, de szerintem a grillezett sajt jobb volt, mint a gofri. Csibi bizonyára a gofrira szavazna! 😀
Innen a múzeum másik oldalán visszasétáltunk egy metróállomásra és visszamentünk a szállodába. Ekkor olyan fél 2 felé járhatott az idő.