11/11/2024
Elérkezett a hazautazásunk napja. A repülőnk csak délután 17:30-kor fog indulni, szóval előttünk még a nap nagy része. Mondom mi volt a terv: Capitolium, aztán az Űrmúzeum a Wright fivérek repülője miatt és az Arlington temető. Na gondolom, sejtitek, hogy ez így természetesen nem valósult meg. 😀
Reggel megreggeliztünk, összeszedtük magunkat és otthagytuk a bőröndöket megőrzésre.
Mi pedig már indultunk is. Nagyjából a Fehér Házig gyalog kellett mennünk, ahol éppen elcsíptünk egy buszt, ami aztán kb. pont a Capitolium előtt tett le minket. 8:30-kor nyit, ezért próbáltunk kb. addigra megérkezni (vasárnap zárva van, ezért hagytuk utolsó napra a programot).
Már 2021-ben is nagyon sajnáltuk, hogy nem lehet bemenni, szóval most nem akartunk erről lemondani.
A Látogatóközpont (Visitor Center) a Capitolium föld alatti kiegészítése, amely 2008. december 2-án nyílt meg, a Capitolium kupolájának tetején lévő Szabadság-szobor elhelyezésének 145. évfordulóján.
A Capitolium éves látogatóinak a száma az 1970-es 1 millióról háromszorosára nőtt a közelmúltban és egyre nehezebbé vált a tömeg kezelése. Azzal, hogy megépült a Visitor Center, a látogatók biztonságosan és mozgássérültek számára is hozzáférhető módon várhatják a tárlatvezetés időpontját. Már nem kell hosszú sorokban, hidegben vagy épp melegben az utcán várakozniuk.
A Visitor Center bejáratát nagyon könnyű megtalálni, követni kell a kiírásokat. Ide természetesen csak ellenőrzés után lehet bejutni. (Olyan az ellenőrzés, mint a reptéren.)
A túra során a turisták a kriptát, a Rotundát és a Nemzeti Szoborcsarnokot látogathatják meg az idegenvező kíséretében. A csoporttól nem nagyon lehet elbarangolni, mert többször is elmondják, hogy ez egy aktívan működő kormányzati munkahely (habár mi pont ünnepnapon (Veterans Day) voltunk).
Itt az ember saját szakállára nem nagyon mászkálhat, csak vezetett túra lehetséges, viszont ez is ingyenes.
A túrához előzetes időpontfoglalás ajánlott, de nem kötelező. Nekünk például nem volt, de ez nem jelentett semmi problémát.
Az Emancipation Hall a Visitor Center hatalmas főcsarnoka. Eredetileg Nagyteremnek hívták, később nevezték át. Az emancipáció szó jelentése: szabaddá tenni valakit. Az Emancipation Hall azokról a rabszolgasorban lévő munkásokról kapta a nevét, akik segítettek az Egyesült Államok Capitoliumának felépítésében.
Itt található a Capitolium kupolájának tetején álló bronz Szabadság-szobor eredeti gipszöntvénye.
1857-ben Thomas Crawford, egy Rómában dolgozó amerikai szobrász készítette el a gipszmodellt. Halála után egy másik amerikai szobrászt, Clark Millst vették fel, hogy kiöntse a szobrot az öntödéjében. Amikor a munkás, aki a gipszmodellt összeállította, nem volt hajlandó elvégezni a munkát, Philip Reid, a Clark Mills tulajdonában lévő rabszolga segített a munkában. Philip Reid egyébként nem sokkal azelőtt lett szabad ember, hogy az elkészült bronzszobor 1862-ben a Capitolium tetejére került.
A Főcsarnokban továbbá a Nemzeti Szoborterem 24 szobra is látható. A teljes gyűjtemény: államonként 2 szobor. A szobrokat a saját államuk adományozza a nevezetes lakosok tiszteletére. Az elmúlt években mind a 100 szobor a Capitoliumban volt, főként a szoborteremben. Mivel azonban ott nagyon zsúfoltan álltak, ezért került ide néhányuk.
Egy-egy mondat erejéig leírom, kiknek a szobrai láthatók itt. Csomó mindenkit mi sem ismertünk, van akinek a neve ismerős volt, de azt nem pontosan tudtuk, hogy miért olyan fontos vagy híres. Hátha Nektek is érdekes lesz egy-két dolog. Én imádom a történelmet - úgy általában - és azért lássuk be, hogy Amerika történelméből például túl sokmindent nem tanultunk az iskolában. Mindig örülök, ha valami újat tanulhatok.
John R. “Johnny” Cash (1932-2003) Arkansas - énekes, dalszerző. Számos kitüntetést és díjat kapott, többet között 13 Grammy-díjat.
Philo T. Farnsworth (1906–1971) Utah - feltaláló, a “ televízió atyjának” nevezik.
Po’ pay (1630? - 1692 előtt) Új-Mexikó - az 1680-as spanyolok elleni pueblo-lázadás szervezője, amely hozzájárult a pueblo-kultúra fennmaradásához és formálta az amerikai délnyugat történetét.
Jeannette Rankin (1880-1793) Montana - szociális munkás, előadó, az első nő, akit a Kongresszusba választottak. A békéért és a nők jogaiért lobbizott. Amerika első világháborúba való belépése ellen szavazott és ő volt a Kongresszus egyetlen tagja, aki 1941-ben ellenezte a Japán elleni hadüzenetet. Azt mondta: “Nőként nem mehetek háborúba … és nem vagyok hajlandó mást sem odaküldeni.”
Maria L. Sanford (1836–1920) Minnesota - a nők jogainak bajnoka, támogatta a nők választójogát, az afroamerikaiak oktatását, úttörő szerepet játszott a felnőttképzés kialakításában. Az első nők egyike, aki főiskolai tanár lett.
Joseph Ward (1838–1889) Dél-Dakota - misszionárius és oktató. Megnyitotta a Yankton Akadémiát és ő alkotta meg Dél-Dakota állam mottóját.
William Edgar Borah (1865 –1940) Idaho - ügyvéd és amerikai szenátor. Az Oktatási és Munkaügyi Bizottság elnökeként olyan törvényjavaslatokat támogatott, melyek létrehozták a Munkaügyi Minisztériumot és a Gyermekügyi Hivatalt.
John L. “Jack” Swigert, Jr. (1931–1982) Colorado - pilóta és űrhajós. A légierőnél szolgált harci pilótaként Koreában és egyike volt annak a három űrhajósnak, akik részt vettek az Apollo-13 holdküldetésben, 1970-ben.
Washakie törzsfőnök (1800?–1900) Wyoming - a Shoshone törzs harcosa és szóvivője. Folyékonyan beszélt franciául, angolul és több indián nyelven. Miután felismerte, hogy a fehérek nyugatra való terjeszkedése elkerülhetetlen, tárgyalt a hadsereggel, hogy biztosítsa több mint hárommillió hektárnyi terület megőrzését Wyomingban. Ez a terület ma is a Shoshone törzs otthona.
Elhatározta, hogy az amerikai őslakosokat is oktatásban kell részesíteni. Harcbeli vitézsége, békére tett erőfeszítései és népe jóléte iránti elkötelezettsége az indián történelem egyik legelismertebb vezetőjévé tették. Ő volt az egyetlen ismert amerikai őslakos, aki teljes katonai temetést kapott.
Eusebio Francisco Kino (1645-1711) Arizona - misszionárius, felfedező és térképész. Olaszországban született jezsuita pap.
Sarah Winnemucca (1844–1891) Nevada - tolmács, oktató, szerző. A Paiute törzs tagja volt. Iskolát indított indiánok számára. Remek nyelvtudása miatt tolmácsként szolgált népe és az Egyesült Államok hadserege között. 1883-ban megjelent önéletrajza. Ez volt az első könyv, amelyet egy indián nő írt.
Helen Keller (1880–1968) Alabama - Csecsemőkorában egy betegség következtében vak és süket lett. Megtanulta a jelnyelvet, a beszédet és a Braille-írást. Ő volt az első vak és süket ember, aki egyetemet végzett.
Sakakawea (1788?–1812) Észak-Dakota - tolmács. 1805-ben újszülött fiát hordozva segítette a Meriwether Lewis és William Clark vezette Northwest Expedition-t a mai Észak-Dakotában. Jelenléte biztosította, hogy az expedíció békés volt. Beceneve: Bird Woman - madárnő.
I. Kamehameha király (1758? - 1819) Hawaii - harcos és király. 1810-re Hawaii összes lakott szigetét egyesítette uralma alatt. Bátorította a kereskedelmet és a békés tevékenységeket, és ő elnökölt Hawaii megnyitásában a világ többi része előtt. Maradványait az ősi szokás szerint olyan titokban rejtették el, hogy "csak a csillagok tudják végső nyughelyét".
Joseph anya (1823–1902) Washington - misszionárius és építész. Kanadában született, 20 évesen katolikus apáca lett. 11 kórházat, hét akadémiát, öt indián iskolát és két árvaházat tervezett, felügyelte az építkezést, és pénzt gyűjtött rájuk.
További szobrok vannak a Visitor Center emeletén (itt nem jártunk körbe).
Julius Sterling Morton (1832–1902) Nebraska - gazdálkodó, törvényhozó. Ő az Abor Day megalapítója, ezen a napon fák ültetésére biztatják az embereket. Cleveland elnök mezőgazdasági minisztere is volt.
Edward Douglass White (1845–1921) Louisiana - jogász, amerikai szenátor. A Legfelsőbb Bíróság élén főbíróként szolgált.
Ernest Gruening (1886–1974) Alaska - “Az alaszkai állam atyjának” nevezik. Újságíró, Alaszka kormányzója, az USA szenátora.
James P. Clarke (1854–1916) Arkansas - Jogász, állami törvényhozó és főügyész, kormányzó és amerikai szenátor. Támogatta a Panama-csatorna projektet és a Fülöp-szigetek függetlenségét.
Emberi jogi vezetők tiszteletére is állnak szobrok:
Frederick Douglass (1818-1895) - rabszolgaságba született. Az ország egyik legbefolyásosabb szószólója lett a polgári és emberi jogokért. 1838-ban megszökött a rabszolgaságból. Douglass egész életében fáradhatatlanul dolgozott az afroamerikaiak és nők szavazati jogáért, a felszabadult férfiak egyenlő jogaiért.
Sojourner Truth (Isabelle Baumfree az eredeti neve) 1797-ben rabszolgaságba született. Először 9 éves korában adták el, 1826-ban azonban megszökött csecsemő lányával együtt. Afroamerikai abolicionista és nőjogi aktivista. Az ő szobra az első afroamerikai nőt ábrázoló szobor a Capitoliumban. (Korábban a Central Parkban említettük őt, a Női jogok úttörői című szobor kapcsán.)
Raoul Wallenberg svéd diplomata volt, aki hazája budapesti nagykövetségén a II. világháború idején zsidók ezreinek életét mentette meg.
Előttünk pont elindult egy túra, kb. 20 percet kellett várni a következőre. Kaptunk egy matricát, amin rajta volt az időpontunk, addig meg lehetett egy kicsit nézelődni az előtérben (van ott egy múzeum), meg el lehet menni a büfébe vagy mosdóba.
Mi csak mosdóba mentünk, meg pár fotót készítettünk addig. Aztán inkább be is álltunk a sorba és már kezdődött is a túra, amely közel egy órás.
A legelején egy kisebb terembe megy mindenki, ahol egy 10-15 perces filmvetítéssel kezdődik a túra. Itt nem szabad fotót és videót készíteni az előadás alatt.
A film viszont nagyon érdekes volt.
Ezt követően több csoportra oszlik a tömeg, beállsz egy sorba, ahol kapsz egy kis fülest és ezzel együtt egy idegenvezetőt is. Őt kell követni és angol nyelven beszél, de spanyol és mandarin nyelvű fordítást is lehet kérni. A mi csoportunkban úgy emlékszem, hogy mindenkinek megfelelő volt az angol. Az idegenvezetőnk, Emily egy New York-i lány volt, aki picit gyorsan beszélt, de tök érthetően.
A túra első állomása a kripta nevet viseli. De hogyan kapta a Capitolium kriptája ezt a nevet? A kripta elnevezés a templom alatti térre, vagy mauzóleum kamrájára utal, temetkezőhelyet jelent. Ez itt azonban valami teljesen más dolog.
Az Egyesült Államok Capitoliumi kriptája egy fényesen megvilágított kör alakú boltíves szoba a Rotunda alatt. Negyven neoklasszikus dór stílusú oszlop támasztja a rotundát.
A padló eredeti, marylandi Senecai kőbányából származó kővel van kirakva. A padlón található fehér márvány “iránytű” jelöli a Capitolium középpontját és ez az a pont, ahonnan a város négy részre (hivatalosan kvadránsra) oszlik.
13 szobor (valójában 12) található itt, melyek a 13 eredeti kolóniát jelképezik, valamint a Magna Carta másolata. A Magna Carta Libertatum („Nagy szabadságlevél”) az 1215. június 15-én Földnélküli János angol király által kiadott, a rendi jogokat biztosító szabadságlevél, az angol alkotmányfejlődés egyik legfontosabb állomása. Azért van itt, mert ennek alapelvei ihlették nagy részben az amerikai alkotmányt.
Egyéb kiállítási tárgyakat is meg lehet tekinteni, habár erre túl sok időt nem kaptunk. Mi így is egy kicsit elkóricáltunk a csoporttól, hogy jobban körülnézzünk a teremben.
Az itt található szobrok a következők:
- Samuel Adams, Massachusetts - Az Egyesült Államok egyik alapító atyja
- Billy Graham, Észak-Karolina - A 20. század egyik leghíresebb evangélikus prédikátora, itt született Charlotte-ban. Róla már korábban írtunk a Billy Graham Könyvtár kapcsán
- John C. Calhoun, Dél-Karolina - kétszer volt alelnök, elszánt nacionalista, a déli államok vezető szóvivője
- Charles Carroll, Maryland - A Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója.
- Nathanael Greene, Rhode Island - Az Amerikai Kontinentális Hadsereg főtábornoka az amerikai függetlenségi háborúban
- Robert R. Livingston, New York - Ügyvéd, politikus és diplomata, az Egyesült Államok egyik alapító atyja.
- Crawford W. Long, Georgia - Sebész és gyógyszerész volt, leginkább arról ismert, hogy először alkalmazta az inhalációs kénsav-étert érzéstelenítőként.
- Peter Muhlenberg, Pennsylvania - Az Egyesült Államok szenátora volt
- Caesar Rodney, Delaware - A Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója.
- Roger Sherman, Connecticut - Amerikai Egyesült Államok szenátora és alapító atyja, aki aláírta az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot, az Alkotmányt, és a Konföderációs cikkelyeket.
- John Stark, New Hampshire - Sikeres katonai vezető
- Richard Stockton, New Jersey - Amerikai alapító atya, ügyvéd, jogász, törvényhozó és a Függetlenségi Nyilatkozat aláírója.
A virginiai szövetségi tábornok, Robert E. Lee szobrát 2020-ban eltávolították. Helyére Barbara Johns, polgárjogi aktivista szobrát tervezik. Valamint az észak-karolinai Charles Brantley Aycock szobrát lecserélték Billy Grahamre.
A következő állomás a régi Legfelsőbb Bírósági Kamara. Ez az első olyan helyiség, amelyet az ország legfelsőbb bírói testülete számára építettek, és 1810 és 1860 között a Bíróság használta. Benjamin Henry Latrobe építette, és jelentős építészeti vívmány volt, mert boltíves, félköríves mennyezetének mérete és szerkezete gyakorlatilag példátlan volt az Egyesült Államokban.
A terem hátsó részében az első négy főbíró mellszobra látható. Délről északra ők John Marshall, John Rutledge, John Jay és Oliver Ellsworth. Még a falon található órára hívták fel a figyelmünket. Egy bostoni órakészítő mester alkotása.
A Bírósági Kamara bejárata mellett találhatók a Capitolium legrégebbi és leghíresebb belső elemei: hat kukoricacső oszlop. Igen szokatlan építészeti alkotásnak számítanak. Népszerűségük ellenére azonban nem váltak az amerikai építészet támaszává ezek a kukoricacső oszlopok. Az építészettörténet egyik legérdekesebb rejtélye, hogy Latrobe miért éppen ilyen oszlopokat tervezett ide.
A következő helyszín a legszebb szerintem: a Rotunda, mely egy nagy kupolás, kör alakú szoba a Capitolium közepén. Gyönyörű az egész, de főleg a kupola. Itt számos történelmi festmény és szobor található.
A festmények között található például a Függetlenségi Nyilatkozat, Kolumbusz partraszállása vagy éppen Pocahontas megkeresztelkedése.
Korai felfedezők (például Kolumbusz, Sir Walter Raleigh) mellszobrai is láthatók.
A 4 bejárat feletti dombormű táblákon az amerikai gyarmati történelem gyönyörűen kidolgozott jelenetei láthatók.
A kupolán Constantino Brumidi, görög-olasz művész 1865-ben festett freskója, a Washington apoteózisa (=megdicsőülés) látható. A közvetlenül a 36 ablak alatti övben lévő freskókkal díszített frízt pedig úgy festették, hogy egy faragott dombormű illúzióját keltsék. A Brumidi által tervezett jelenetek Amerika történelmét követik nyomon Kolumbusz felfedezésétől a kaliforniai aranylázig, különös tekintettel a spanyol felfedezőkre és a függetlenségi háborúra.
A Rotunda szobrai elsősorban elnökökről készültek. Többek között George Washington, Abraham Lincoln, Thomas Jefferson vagy Dwight D. Eisenhower szobra látható, de megtaláljuk Dr. Martin Luther King Jr. mellszobrát is.
A vezetett túra utolsó állomása a lenyűgöző Nemzeti Szoborcsarnok. A Szoborterem egy ősi amfiteátrum alakjában épült és a görög újjászületés egyik legkorábbi példája Amerikában.
A terem számos fontos esemény helyszíne volt a történelem során. 1824-ben ebben a teremben szólalt fel de Lafayette márki, első külföldi állampolgárként a Kongresszus előtt. De számos elnököt (pl. James Monroe, Andrew Jackson) is itt avattak fel.
1864-től kezdett új szerepet betölteni, akkor kerültek ide az egyes államokból származó szobrok. Ahogy korábban már esett szó róla, hamar kinőtte a helyet, ezért az épület többi részébe került a szobrok egy része. Itt ma 38 szobor található.
Mire ideértünk több csoport is érkezett, szóval eléggé zsúfolt lett a hely, így itt sem tudtunk igazán körbejárni, a teremnek inkább csak az egyik oldalára fókuszáltunk. Ezért most itt a teljesség igénye nélkül, 1-2 szobrot emelnék ki, amelyek valamiért jobban megragadták a figyelmünket.
Dr. Mary McLeod Bethune, Florida - oktató, polgárjogi aktivista, elnöki tanácsadó. Úgy gondolta, hogy a tanulás - különösen az írástudás - a kulcsa az afroamerikaiak jobb életének. Barátságot épített ki a First Lady Eleanor Roosevelttel és Franklin D. Roosevelt elnökkel, mindkettő politikai tanácsadójaként szolgált. Az Egyesült Államok delegációjának tagjaként ő volt az egyetlen fekete nő az ENSZ 1945-ös alapító konferenciáján. Érdekesnek találtuk a szobrot a fekete rózsával a kezében.
Amelia Mary Earhart, Kansas - a repülés amerikai származású női úttörője, az első jelentős női pilóta. Sok olyan utat tett meg Lockheed Vega monoplán gépével, amellyel vagy rekordot állított fel, vagy elsőként tette meg sikeresen. 1932-ben ő volt az első nő, aki egyedül repült át az Atlanti-óceánon.
Standing Bear, Nebraska - a Ponca törzs vezetője. Ő volt a központi alakja egy 1879-es bírósági pernek, amely megállapította, hogy az amerikai őslakosok a törvény értelmében „személyek”, és ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint bárki mást az országban.
Thomas Alva Edison, Ohio - amerikai feltaláló és üzletember, egyes vélemények szerint minden idők egyik legnagyobb feltalálója. Az Egyesült Államokban 1093, az egész világon 2332 szabadalmat jegyeztetett be. Szerintem őt senkinek sem kell bemutatni.
Robert Fulton, Pennsylvania - amerikai feltaláló, a gőzhajó megalkotója (1807)
Az épület egyéb területein még számos más szobor is van, de azok olyan helyen vannak, ahova a turisták sajnos nem juthatnak be.
A vezetett túra itt tehát végetért. Az elején nem volt időnk bemenni a múzeum részbe, gondoltuk, hogy most benézünk.
A túra egyórás volt és nagyjából már akkor tudtuk, hogy a mára tervezett többi programunkat bizonyára újra kell tervezni. Amikor beléptünk a múzeumba, akkor viszont már az is eldőlt, hogy szűkíteni kell.
Kintről nem látszott, hogy ez azért nem is annyira kicsi múzeum… 😀
Számos kiállítást lehet látni, melyek a Kongresszus és a Capitolium történetét mesélik el. Rengeteg érdekes dolgot lehet megtudni a Kongresszus működéséről, a jogszabályok születéséről. Most hogy voltak a választások, ismét rájöttünk, hogy tök bonyolult az itteni választási rendszer és a Kongresszus működéséről sem tudunk igazán sokat. Jó volt itt viszonylag leegyszerűsítve olvasni ezekről a dolgokról. Egyszer majd megkísérlem röviden azt is összefoglalni, de ebbe most már nem akarok belemenni, mert így is elég részletes lett ez a kis “történelemóra”.
Végezetül még az étteremben vettünk egy kávét és közben megbeszéltük, hogy akkor most hova tovább… Az étterem egyébként nagyon nagy és az árakat elnézve arra a megállapításra jutottunk, hogy meglehetősen olcsó hely. A politikusok otthon is nagyon olcsón ehetnek, de jó, hogy itt ebből legalább a turisták is részesülnek. 😄
További képek
Iratkozzatok fel a Youtube csatornánkra és kövessetek minket az Instagramon is!
