Amikor az európaiak megérkeztek erre a vidékre, természetesen nem egy üres területet találtak itt. A Delaware folyó völgyében évezredek óta éltek őslakos népek; Philadelphia környékének meghatározó népe a lenape volt. Saját elnevezésük nagyjából azt jelenti, hogy „az eredeti emberek”. Az európaiak később Delaware indiánoknak is nevezték őket a folyó után. 

És itt máris előkerül az egyik hely, amit láttunk és említettünk, Tamanend szobra. Tamanend lenape vezető volt, akit később a béke és az európai telepesekkel való barátság szimbólumaként kezdtek tisztelni. A hagyomány szerint kapcsolatban állt William Pennel és a korai pennsylvaniai telepesekkel. Erre majd még visszatérünk.

Ahhoz, hogy megértsük Philadelphiát, először meg kell ismernünk William Pennt. 

Penn 1644-ben született Angliában, jómódú és befolyásos családban. Apja, Sir William Penn admirális volt, aki jelentős szolgálatokat tett az angol koronának. A fiú azonban olyan vallási közösséghez csatlakozott, amivel alaposan felborította a családi békét, kvéker lett.

Itt jön képbe az Arch Street Friends Meeting House, ami a szállodánkkal szemben volt. 

Csak előtte még tisztázzuk, kik is azok a kvékerek? Religious Society of Friends (Barátok Vallási Társasága). Innen a Friends Meeting House elnevezés. A 17. századi Angliában radikálisnak számítottak. Azt vallották többek között, hogy az ember közvetlen kapcsolatba kerülhet Istennel és ehhez nincs feltétlenül szükség papokra és bonyolult egyházi hierarchiára. Meeting house-aik ezért sem hasonlítanak feltétlenül a hagyományos templomokra. Emellett nagy hangsúlyt helyeztek az egyenlőségre, egyszerűségre, lelkiismereti szabadságra és békére, és megtagadták például az eskütételt és a katonai szolgálatot. Ez azonban Angliában nem aratott osztatlan sikert. A kvékereket üldözték, bebörtönözték, pénzbírságokkal sújtották. William Penn maga is többször került börtönbe vallási nézetei miatt. 

Pennben így lassan megszületett egy elképzelés arról, hogy mi lenne, ha lenne egy hely, ahol az embereket nem üldöznék azért, amiben hisznek? 

Amikor Penn apja meghalt, az angol korona jelentős összeggel tartozott neki. II. Károly király 1681-ben a tartozás rendezésének részeként hatalmas észak-amerikai területet adományozott William Pennnek. Ebből lett Pennsylvania. A név jelentése nagyjából Penn's Woods = „Penn erdei”.

William Penn állítólag nem különösebben örült annak, hogy róla nevezték el, mert attól tartott, hogy úgy tűnik majd, saját magáról nevezte el. A király azonban Penn apjának tiszteletére ragaszkodott hozzá. Penn pedig így lehetőséget kapott arra, hogy megvalósítsa társadalmi kísérletét. Ő ezt később Holy Experimentnek, „szent kísérletnek” nevezte. 

Penn 1682-ben érkezett Pennsylvaniába. Új gyarmatának szüksége volt egy fővárosra, és a Delaware és a Schuylkill folyók közötti területet választotta. A várost Philadelphiának nevezte el. 

A szó görög eredetű: philos = szeretet/barátság  és adelphos = testvér szavakból áll össze. 

Innen a „City of Brotherly Love”, vagyis a testvéri szeretet városa elnevezés. Tehát a LOVE felirat itt különösen találó. ❤️

Penn és földmérője, Thomas Holme egy nagyon tudatosan megtervezett várost képzelt el.

Penn látta, milyen zsúfoltak és egészségtelenek az európai nagyvárosok. Ráadásul átélte az 1666-os nagy londoni tűzvészt is, ezért úgy gondolta, hogy Philadelphia legyen más. Széles, egyenes utcák, szabályos utcatömbök, nagyobb telkek, kertek és zöld közterek. Az eredeti tervben öt nagy tér szerepelt. Négy a város különböző részein, egy pedig középen és ezek ma is léteznek.

A négy külső a Rittenhouse Square, a Washington Square, a Franklin Square és a Logan Square. Középen pedig az akkori Centre Square, amelynek a helyén ma a City Hall áll. 

Amikor ott álltunk a City Hall előtt, gyakorlatilag William Penn 17. századi várostervének közepén álltunk. 

Kérdezhetnétek, hogy ez mind szép és jó, de mi lett közben a lenapékkal? Penn valóban szokatlanul békés kapcsolat kialakítására törekedett az őslakosokkal, és igyekezett földvásárlási megállapodásokat kötni velük, ahelyett hogy egyszerűen kijelentette volna, hogy a föld az övé. A leghíresebb történet szerint Penn és Tamanend egy szilfa alatt kötött békeszerződést Shackamaxonban, a mai Philadelphia területén. De erről nincs fennmaradt eredeti dokumentum, így semmi sem bizonyítja ezt a konkrét „nagy szerződést”.

Az azonban tény, hogy Penn és a kvékerek korai kapcsolata a lenapékkal általában békésebb volt, mint sok más észak-amerikai gyarmaton. Penn halála után azonban ez megváltozott.

1737-ből származik az egyik leghírhedtebb történet, a Walking Purchase. Penn fiai egy vitatott (valószínűleg hamis vagy legalábbis súlyosan manipulált) dokumentumra hivatkozva azt állították, hogy a lenapék korábban akkora területet adtak el, amekkorát egy ember másfél nap alatt gyalog meg tud tenni. Csakhogy nem egy kényelmes sétálót küldtek el, hanem edzett futókat alkalmaztak, előre meghatározott útvonalon. Így sokkal nagyobb területet szereztek meg, mint amire a lenapék számítottak. 

A következmények súlyosak voltak, és hozzájárultak ahhoz, hogy a lenapékat fokozatosan kiszorítsák ősi földjeikről. Tamanend szobra mögött is egy sokkal összetettebb történet áll, mint egy indián vezető sztorija, aki barátságban állt Penn-nel. 

Philadelphia pedig közben elképesztő tempóban növekedett. Penn városa jó helyen feküdt. Ott volt a Delaware folyó, amelyen keresztül kapcsolatba lehetett kerülni az Atlanti-óceánnal és így Európával. A gyarmat termékeny földekkel rendelkezett, és Penn vallási toleranciája rengeteg bevándorlót vonzott. Nemcsak angol kvékerek érkeztek, hanem jöttek németek, írek, skót-írek, walesiek és más európai csoportok is. A 18. századra Philadelphia kereskedelmi és kulturális központtá vált, és az amerikai gyarmatok egyik legnagyobb és legfontosabb városa lett.