Ha van ember, akinek a története szinte elválaszthatatlan Philadelphiától, akkor Benjamin Franklin biztosan közéjük tartozik. Pedig Franklin nem itt született. 1706-ban Bostonban látta meg a napvilágot egy hatalmas család tizenötödik gyermekeként. Apjának összesen tizenhét gyermeke született két házasságából.

A család nem volt gazdag, ezért Benjamin mindössze néhány évig járhatott iskolába. Már fiatalon rengeteget olvasott, és végül bátyja, James nyomdájában kezdett dolgozni tanoncként.

A testvérek kapcsolata azonban finoman szólva sem volt felhőtlen. Benjamin 17 éves korában megszökött Bostonból, amivel egyébként a tanoncszerződését is megszegte, és 1723-ban megérkezett Philadelphiába.

Franklin később önéletrajzában is megörökítette első philadelphiai napját. Hosszú utazás után, fáradtan és meglehetősen elhanyagolt külsővel érkezett a városba, és pénze is alig volt.

Egy pékségben kenyeret akart venni, de nem ismerte a helyi árakat és méreteket, ezért végül három nagy kenyérrel távozott. Kettőt a hóna alá csapott, a harmadikból pedig evett, miközben Philadelphia utcáin sétált. És ekkor meglátta őt egy fiatal nő, Deborah Read, aki állítólag meglehetősen nevetséges látványnak találta a három kenyérrel masírozó idegent.  A sors iróniája, hogy ez a Deborah később Franklin felesége lett. 😀

Ez a 17 éves fiú ekkor természetesen még nem sejthette, hogy egyszer Philadelphia egyik legfontosabb polgára és az Egyesült Államok történetének egyik legismertebb alakja lesz.

Franklin Philadelphiában nyomdászként kezdett dolgozni, majd néhány év alatt saját vállalkozást épített fel. 1729-ben megszerezte a Pennsylvania Gazette című újságot, amelyet az egyik legsikeresebb gyarmati lappá fejlesztett. 

1732-ben pedig megjelentette a Poor Richard's Almanack első kiadását. Az almanach naptárat, időjárási információkat, praktikus tanácsokat, humoros történeteket és bölcs mondásokat tartalmazott, és rendkívül népszerű lett a gyarmatokon. Franklin részben ezzel alapozta meg vagyonát és hírnevét.

Innen ered Franklin máig élő képe is mint a szorgalom, takarékosság és gyakorlati gondolkodás megtestesítője. És ide kapcsolódik az a bizonyos mondás is, hogy „A penny saved is a penny earned.” („Amit megtakarítasz, azt meg is kerested.”) Bár ezt a pontos megfogalmazást rendszeresen Franklinnek tulajdonítják, valójában ő nem egészen így írta. A gondolat azonban nagyon is illik azokhoz a takarékosságról és szorgalomról szóló tanácsokhoz, amelyeket népszerűsített.

Franklin sírja a Christ Church Burial Ground területén található, alig néhány percnyi sétára az Independence Halltól. Feleségével, Deborah-val együtt nyugszik itt. A sírkő meglepően egyszerű. Mindössze a nevük és az évszámok olvashatók rajta.

A látogatók azonban hosszú ideje pennyket dobálnak Franklin sírjára, amit gyakran a neki tulajdonított takarékossági mondással hoznak kapcsolatba. Van ebben azért némi irónia… A megtakarítás apostolának sírjára pénzt dobálnak. 😄 

Franklin folyamatosan azon gondolkodott, hogyan lehetne jobbá tenni a várost és az emberek életét.

1727-ben létrehozta a Junto nevű társaságot, ahol fiatal kézművesek és kereskedők találkoztak, vitatkoztak, könyveket olvastak, és közösen kerestek megoldásokat különböző társadalmi problémákra. Ebből a gondolkodásból több olyan kezdeményezés született, amelynek hatása ma is érezhető.

Franklin közreműködésével jött létre 1731-ben a Library Company of Philadelphia, Amerika egyik első sikeres kölcsönkönyvtára. Az ötlet egyszerű volt: egyetlen ember nem engedhet meg magának rengeteg drága könyvet, de ha többen összeadják a pénzüket, közösen már létrehozhatnak egy könyvtárat.

Franklin részt vett a későbbi University of Pennsylvania elődjének létrehozásában is, és közreműködött a Pennsylvania Hospital, az amerikai gyarmatok első kórházának megalapításában. És ezzel még mindig nincs vége, mert szinte bármerre indulunk tovább a korabeli Philadelphiában, előbb-utóbb mindig Benjamin Franklinbe botlunk. 

1736-ban például megszervezte a Union Fire Company-t, Philadelphia első önkéntes tűzoltó egyesületét. A gyarmati városokban, ahol rengeteg épület fából készült, a tűz állandó veszélyt jelentett. Franklin ezért már korábban is írt arról, hogyan lehetne megelőzni a tüzeket, majd arra jutott, hogy szervezett önkéntes csapatokra van szükség.

Ezért volt különösen érdekes, hogy philadelphiai sétánk végén mi is megálltunk egy működő tűzoltóállomásnál. Akkor még nem tudtuk, hogy Philadelphia szervezett önkéntes tűzoltásának története szintén Benjamin Franklinhez vezet vissza. Philadelphiában nehéz úgy befordulni egy sarkon, hogy Franklin valamilyen módon ne legyen ott. 😄

1737-ben Philadelphia postamestere lett, később pedig a brit gyarmatok postai rendszerének egyik vezetője. Nem egyszerűen leveleket felügyelt, hanem átszervezte és gyorsabbá tette a postai útvonalakat, felmérte a távolságokat, és sokat tett azért, hogy a gyarmatok közötti kommunikáció hatékonyabb legyen. 

Ez később politikailag is óriási jelentőséget kapott. A tizenhárom gyarmat egyre könnyebben tudott kapcsolatot tartani egymással, ami hamarosan nagyon fontos lesz a történetben.

Az 1740-es évekre már annyira sikeres üzletember volt, hogy fokozatosan visszavonulhatott a mindennapi nyomdai munkától. Így több ideje maradt arra, ami különösen érdekelte, a tudományos kísérletekre. Leginkább az elektromossággal kapcsolatos kutatásairól vált híressé. 

Ehhez kapcsolódik a sárkány és a villám története. A közismert változat szerint Franklin viharban sárkányt eregetett, villám csapott bele, és így „felfedezte az elektromosságot”. De ez így nem igaz. 😄 Franklin nem az elektromosságot fedezte fel, és a sárkányba sem kellett közvetlenül belecsapnia a villámnak, mert az valószínűleg végzetes lett volna. Kísérletével azt akarta bizonyítani, hogy a villámlás elektromos jelenség. Kutatásai alapján fejlesztette ki az egyik legismertebb találmányát, a villámhárítót. 

De Franklin nevéhez kötik többek között a bifokális szemüveget és a hatékonyabb fűtést szolgáló Franklin-kályhát is. Tanulmányozta az óceáni áramlatokat, és fontos megfigyeléseket tett a Golf-áramlattal kapcsolatban is.

A különös az, hogy találmányait jellemzően nem szabadalmaztatta. Úgy gondolta, hogy mivel ő maga is sokat profitált mások találmányaiból és tudásából, az ő ötleteinek is szabadon kell szolgálniuk másokat. Tudományos munkássága révén Franklin már jóval az amerikai függetlenség előtt nemzetközi hírességgé vált.

És van még egy hely, amit mi is láttunk, a Christ Church. Franklin ugyan a kvéker környezetű Pennsylvaniában élt, de ő maga nem volt kvéker. Feleségével a Christ Church-höz kötődött, és Franklinnek saját padja is volt a templomban. Ezt a templomot később nem véletlenül nevezték az „amerikai forradalom templomának”, ugyanis az alapító nemzedék számos fontos alakja megfordult itt.

A Bostonból megszökött, 17 éves nyomdász tanonc időközben gazdag vállalkozó, újságkiadó, író, tudós, feltaláló, közösségszervező és Philadelphia egyik legismertebb polgára lett. Csakhogy Franklin életének talán legfontosabb fejezete még el sem kezdődött, mert még csak most kezdett a politikával aktívan foglalkozni. 

Mindeközben a brit észak-amerikai gyarmatok és az anyaország kapcsolata kezdett nagyon csúnyán megromlani.

Franklin eleinte egyáltalán nem azért dolgozott, hogy a gyarmatok elszakadjanak Nagy-Britanniától. Éppen ellenkezőleg, hosszú ideig úgy gondolta, hogy a problémákat a Brit Birodalmon belül kell megoldani.

Még éveket töltött Londonban Pennsylvania képviselőjeként, tárgyalt, lobbizott és próbált közvetíteni a két oldal között.

Aztán történt valami, ami Franklint személyesen is megalázta és közben a gyarmatokon is egyre inkább elfogyott a türelem és hamarosan Philadelphia lett annak a politikai viharnak a központja, amelyből végül megszületett az Egyesült Államok.

De ehhez előbb meg kell értenünk, hogy mi baja lett hirtelen a tizenhárom brit gyarmatnak Nagy-Britanniával.