7/18/2026

Csütörtök-péntek munka otthon és szombat hajnalban már indulunk is tovább.

Ezúttal pedig New Jersey-be utazunk egy hétre, mert itt pedig egy ügyfélnek kell segíteni Csibinek.
A munka hivatalosan hétfőtől-péntekig tart (július 20-24), de ezt úgy szerveztük meg, hogy szombaton jövünk el és következő vasárnap megyünk haza.
A hétvégéken a szállás és autóbérlés természetesen saját költségen megy, hétköznap pedig a cég fizeti.

A repülőjegynél mindegy volt, hogy melyik nap utazunk, de azért Csibi megbeszélte a főnökével (egy ideje új főnöke van, a régi már tudta, hogy így szoktuk csinálni a dolgokat.) És mivel Csibinek a cég foglalta a repülőjegyet, nekem meg külön vettük, résen kellett lenni, mert a gép teljesen tele volt és szerencse, hogy egyáltalán ugyanazzal a géppel tudtunk utazni. De persze egymás mellett nem is volt hely.

Emiatt az út miatt a korábban a vihar miatt elmaradt Myrtle Beach-i programunkat is újra kellett tervezni, mert oda meg ezen a hétvégén mentünk volna. Szóval először is azt átraktuk augusztus 1-re.
Ezt pedig párszor újra kellett tervezni, de végül az lett, hogy Philadelphiába megy a repülő, ahonnan autóval megyünk tovább Cranbury-be (itt van a munka) és hétvégén, meg délutánonként kirándulgatunk, ha belefér (vagy az időjárás engedi).
Most amikor ezt írom, még itt vagyunk. Elmesélem az eddigi benyomásokat.

…

Nos, egészen pontosan eddig írtam ott… 😄 Azóta már itthon vagyunk, tehát innentől mesélem az egészet!

Az utazásunk előtti napokban láttuk a hírekben, hogy már megint a kanadai erdőtüzek által okozott füsttel kell szembenéznünk. Szegény emberek, akiket ez érint. Szörnyű ez a rengeteg erdő- és bozóttűz.
Éppen ezen a hétvégén (július 18-19) volt a foci vb döntője is, voltak akik azt hitték, ezért utazunk, de sajnos mindenkit ki kell, hogy ábrándítsunk, csak a véletlennek köszönhető, hogy pont a döntő napján pont abban a városban voltunk.

Tehát 18-án reggel 8-kor indult (volna) a gépünk. 6 körül meg is érkeztünk a reptérre, minden simán ment. Viszont a kapunknál álló New Yorki gép egyszerűen nem akart elindulni. Már egyértelmű volt, hogy késés lesz. Többször bemondták, hogy az összes New Yorki reptéren ground stop van (a kanadai füst miatt).
A ground stop a repülésben azt jelenti, hogy az adott repülőtérre tartó járatok átmenetileg nem szállhatnak fel az indulási repülőterükről.
Egy órás késéssel aztán végül elindultunk. Ezúttal kb. a legkisebb tubussal repültünk. 18x3 ülés van a repülőn és ahogy már említettük külön kellett ülnünk, mert a gép annyira tele volt, hogy esélytelen volt egymás mellett ülni.

Most meg se próbáltunk cserélni vagy ilyesmi. Szerencsére viszonylag rövid az utazás, picivel hosszabb, mint egy óra.

A füst egészen Philadelphiáig is elért, ugyanis a városból jóformán semmit sem lehetett látni fentről. Lentről se volt sokkal jobb a helyzet!

Ezt a hétvégét többször átterveztük, mert elsőre úgy volt, hogy itt leszünk hétvégén és innen megyünk a munka helyszínére, de aztán logikusabbnak tűnt, hogy majd a végén jöjjünk ide. Így rögtön felvettük az autót és elindultunk Cranbury-be, ami szintén picivel több, mint egy órás út.

A Staybridge Suites szállodát választottuk, mert nagyon közel (autóval 4 perc 😄) van Csibi munkahelye.
Itt ismét azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok indiai van a városban. A szállodát is indiaiak üzemeltették többek között.
Átvettük a szobát és utána gondoltuk, elmegyünk enni valamit.

De előtte még jöjjön pár szó erről a kis városkáról.

A New Jersey-i munkahét alatt tehát Cranbury lett az ideiglenes "otthonunk". Első pillantásra csak egy csendes amerikai kisvárosnak tűnik, de hamar kiderült, hogy ennél sokkal több.
A település története egészen a 17. század végéig nyúlik vissza, így New Jersey egyik legrégebbi települése. Az első bizonyított épületekről már 1698-ból vannak feljegyzések, de valószínűleg már az 1680-as években is éltek itt telepesek. Történelmi belvárosa ma is szinte érintetlenül őrzi a régi idők hangulatát. Fehér kerítések, gondozott kertek, árnyas utcák és több száz éves épületek között sétálva könnyű elképzelni, milyen lehetett itt az élet két-három évszázaddal ezelőtt. Pont olyan amerikai kisváros, amilyet filmekben lát az ember.

A 18. században New York és Philadelphia között még kb. három napig tartott az utazás. A város különlegessége, hogy egykor fontos megállóhely volt a New York és Philadelphia között közlekedő postakocsik számára. Az utazók itt pihentek meg, lovat cseréltek, majd innen folytatták útjukat. Ma már autópályák és hatalmas logisztikai központok veszik körül, mégis sikerült megőriznie a nyugodt, kisvárosi hangulatát.

Nekünk főként a történelmi belváros tetszett. Ide mentünk enni is, elsőre a Teddy’s nevű éttermet választottuk. Hangulatos hely, az asztalokra az van írva, hogy “ahol a régi barátok találkoznak”. És tényleg teljesen át is jött ez a hangulat. Kint amúgy közben leszakadt az ég. Mikor végeztünk, megpróbáltunk sétálni egyet itt a Main Streeten, de nem jutottunk kb. sehova.

Ezért elmentünk a Walmartba bevásárolni a hétköznapokra (utólag kiderült, hogy nem is kellett volna, mert itt úgy alakult, hogy minden nap együtt tudtunk ebédelni). De persze nem veszett kárba (majdnem) semmi, mert vacsorára jól jött minden.

Amíg a boltban voltunk, óriási vihar lett. Nagyon villámlott és dörgött és szakadt az eső, mintha dézsából öntötték volna. Gondoltuk, hogy talán elmossa a füstös eget és csak drukkoltunk, hogy Kanadában is essen legalább! Mikor végeztünk, akkor elállt, visszamentünk a szállodába a cuccokkal és mondtuk, hogy na akkor próbáljunk meg még egyszer sétálni a történelmi belvárosban. (A szállodától amúgy 4-5 percre van ez is autóval.)
Visszamentünk, leparkoltunk és ahogy elindultunk sétálni, nem fogjátok kitalálni, hogy mi történt… Igen, ismét elkezdett szakadni az eső. Szépen meg is áztunk és egyúttal fel is adtuk aznapra! 🙂

Az eredeti terv az volt, hogy szombaton érkezés után elmegyünk Jersey City-be. De aztán úgy elcsúszott a nap, hogy végül vasárnapra hagytuk. Ezt a vb döntő miatt akartuk elkerülni, de aztán úgy gondoltuk, lesz, ahogy lesz, megyünk.

További képek