7/23/2026

Csütörtökön New Jersey fővárosa, Trenton és újra Princeton volt a terv. 

Trentonban állítólag nincs túl sok és túl izgalmas látnivaló, max. a State House és a folyópart. De úgy voltunk vele, hogy ha már itt vagyunk, akkor nyilván jó lenne megnézni azt is.

Aztán sajnos úgy alakult, hogy csütörtökön ismét volt valami problémás eset Csibinél, ami miatt túlóráznia kellett, ezért úgy döntöttünk, hogy akkor inkább újra Princetonba megyünk (az Einstein-házat mindenképpen szerettük volna megkeresni) és Trenton kimarad.

Így is lett. Elautóztunk Princetonba, kb. ugyanott (egy kis utcában) leparkoltunk és gyalog indultunk neki. Egyből az Einstein-ház felé mentünk, de persze jó kacskaringósan, mert “menjünk mégis inkább az egyetem területén át”... ez egy csomó plusz kitérőt jelentett, de azért lassan de biztosan eljutottunk a házig. 

Ahogy már egy korábbi posztban említettem, ez most egy magánház, szóval sajnos nem lehet bemenni és mindenféle relikviákat látni, de az is jó, hogy tudod, itt élt Einstein. Ezeken az utcákon sétálgatott gondolataiba mélyedve. Menő!

Pár utcával arrébb pedig jött Thomas Mann egykori lakhelye.

Utána még megkerestük újra az Einstein-szobrot (mert az is van itt), csak pár nappal ezelőtt oda már majdnem teljes sötétségben érkeztünk. Most pedig még fényben is meg tudtuk nézni.

Túl sok egyéb tervünk nem volt. Arra gondoltunk, hogy visszamegyünk a görög étterembe vacsorázni, de már necces lett volna, mert kb. zárás előtt értünk volna oda. Még úgy is, ha megrendeljük az ételt előre. Szóval inkább kerestünk itt egy éttermet és vacsiztunk.

Vacsora után egy újabb negyedórás séta volt vissza az autóig és 30 perc a szállodáig.

7/24/2026

Péntek az utolsó itt töltendő napunk, nekem délelőtt megint el kell hagynom a szobát. Habár itt most kértünk késői kicsekkolást (mert tagok vagyunk), így csak az utolsó órát kellett lent megtartanom, aztán pedig vártam Csibit. Azt mondta, hogy nagyjából 14-kor fejezi be a munkát és utána indulunk vissza Philadelphiába.

Kicsivel 14 óra után meg is jött, akkor még egy búcsúebédre elmentünk a görög étterembe. Meg is bántuk! De nem az étel miatt… Hanem ezekkel az indiaiakkal elég nehéz… 😀

Kint ültünk le, és az emberünk simán megfeledkezett rólunk. Kb. 20 perc elteltével Csibi ment be és a pultnál rendelt inkább, hogy haladjunk. De még az italt is ott és akkor kérte ki. Ez itt Amerikában egyébként baromira nem szokványos. Ha nem az  lett volna, hogy még utazunk tovább, akkor egészen biztosan felálltunk volna és eljövünk!! 

Miután megettük, akkor is mi mentünk be, hogy fizetnénk. Ráadásul a számlát is külön kértük, mert ugye Csibi az ő részét el tudja számolni, így csak az enyémet kellett nekünk fizetni. De a csávó nem értette, hogy mit akarunk (holott pár nappal ezelőtt ugyanígy kértük a számlát és akkor meg tudta ugrani a feladatot).

Most meg nem ment neki. Kb. húzta a száját, meg mondta, hogy most akkor ezt le kell sztornóznia és újat kiállítani, biztosan így akarjuk??? Hát biztosan így akartuk! 😀 

Még az a szerencse, hogy az étel tényleg finom volt, de azért ez a hozzáállás némiképp elrontotta az élményt. 

Na sebaj, most egy darabig nem megyünk oda ugyebár! 😀

Akkor irány Philadelphia!!! A hétvégét ott töltjük és szerencsére az már “nyaralás” jellegű rész. 

Egy-két helyen dugóba kerültünk, így az út hosszabb lett, mint egy óra. Itt azt beszéltük meg, hogy először elmegyünk a szállodába, letesszük a cuccokat és utána visszük vissza az autót. Azt péntek estig béreltük és a hétvégét autó nélkül terveztük lebonyolítani, mert állítólag Philadelphia nagyon gyalogosbarát város. És tényleg az! 

A szállást az óvárosban (Old City) foglaltuk szándékosan. A Wyndham szállodát választottuk. Itt csak fizetős reggeli van és amúgy a szálloda mellett van egy parkolóház, de elég drága a parkolás. De most nem ez volt a fő szempont, hanem, hogy közel legyünk a látnivalókhoz. (Mert amúgy tudjátok, hogy mi legtöbbször olyan helyet választunk, ahol van reggeli (és lehetőleg ingyenes parkolás is), de itt most más volt a motiváció.)

Amíg felvittük a cuccot, addig parkolhattunk a szálloda előtt, utána pedig irány a reptér, ami kb. 20 percre volt tőlünk.

Kellett tankolni is, és ehhez most egy Wawa nevű kutat választottunk, mert ezt a helyet már régóta szerettük volna Nektek megmutatni. És a többi nap során egyébként is nagy szerepet kap még! 

Erről a következő posztban olvashattok!

További képek