09/01/2021
Nagyon jó dolog utazni, ha lehetne, szinte mindig utaznánk.
Viszont hazatérni is jó dolog. Most főleg vártuk, mert izgultunk, hogy elég innivalót hagytunk-e a kolibriknek, illetve, hogy itt lesznek-e még, vagy már elindultak délnek.
Szóval másnap, a reggelit követően kijelentkeztünk a szállodából és az előttünk álló 5,5 órás útra koncentráltunk.
Nem szeretem az autópályát, ahogy már említettem…. Viszont ha nem autópályán jöttünk volna haza, akkor 7 órás út lett volna belőle. (A megállókat beleértve így is kb. annyi lett amúgy).
De egyébként talán mivel hétköznap volt, nem volt olyan nagy forgalom az autópályán sem.
Hivatalosan két megállót iktattunk be, de végülis 3 lett belőle, mert muszáj volt egy mosdót keresnünk.
Először kb. 2,5 óra után South Hill városkában mentünk egy kávézóba. Ez egy cuki kisváros még Virginia területén. Itt egy néni nagyon megcsodálta a drága kis autónkat és a kávéház is kellemes volt, de nem töltöttünk túl hosszú időt itt.
Aztán jött a váratlan megálló a mosdó miatt, így egy Target (szupermarket) volt a 2. megálló, ahol - ha már megálltunk - alapvető dolgokat gyorsan meg is vettünk, hogy ma már ne kelljen majd még egy útra elindulni bevásárolni.
Így már egyébként hazáig kibírtuk volna, de az utolsó megállót sem hagytuk ki. Salisbury városában már többször jártunk, van ott egy kedvenc kávézónk. Ez a város már kb. 45 percre van csak Charlotte-tól. Bementünk ide is, itt lehet kapni (meleg) szendvicset is, elvitelre kértünk, így a vacsi is megoldódott.
Ezt követően az utolsó 45 perc már viszonylag hamar eltelt és délután negyed 6 körül meg is érkeztünk.
Az Ida hurrikán nyomában járó trópusi felhőszakadás éppen szerdára volt beharangozva, ez kb. akkor érkezett meg, amikor mi haza. Útközben néhány helyen volt kisebb-nagyobb eső, de a vihar szerencsére csak akkor jött, mikor már mi is itthon voltunk.
Az első dolog természetesen a kolibris itatók rendberakása volt.
Az egyik itatóból teljesen kiitták a nektárt, gyorsan adtunk frisset nekik és vissza is helyeztük az itatót az eredeti helyére. (Amíg elmentünk, leraktuk őket az asztalra, hogy ha vihar lenne, nehogy lefújja vagy bármi történjen).
Szerencsére nagyon hamar jött is néhány kolibri (de az biztos, hogy már nincsenek annyian, mint amikor elindultunk…)
Illetve nagyon érdekes megfigyelni, hogy mennyire kis okos lények. Nagyon gyorsan alkalmazkodnak az új dolgokhoz és ott keresték egy darabig az itatót, ahol utoljára hagytuk nekik… 😀 Szegények kicsit összezavarodtak!
Na de lényeg a lényeg, hogy tele élményekkel, épségben hazaértünk és a kis kolibrik is megvoltak. Óriási öröm őket viszontlátni!
Nagy kipakolás, vacsora, aztán indult is a mosógép.
Szerencsére még a héten szabadságon vagyunk, így nem kell azonnal visszarázódni a dolgos hétköznapokba! 😀
Iratkozzatok fel a Youtube csatornánkra és kövessetek minket az Instagramon is!
