Ez az év eddig elég aktívra sikerült.
Jártunk Magyarországon az év elején, aztán kisebb kirándulásokat is tettünk: voltunk például Greensboroban, aztán Charlestonban töltöttünk egy hosszú hétvégét.
Utána jött Kalifornia (munka+szabadság), aztán Michigan és mindezek között már kétszer jártunk Atlantában is - bár ott kizárólag munka miatt.
Most pedig a következő utazás ideje is elérkezett.
Boston! Amióta láttam az Ally McBeal című sorozatot (ugye Ti is ismeritek?!), azóta szerettem volna Bostont látni!
Ally McBeal egy kicsit gyagyás és vicces ügyvédnő, gyakorlatilag róla szól a sorozat. Anno mikor ment a tévében, nagyon imádtam, mert remekül tudtam azonosulni Ally stílusával és szarkasztikus humorával. Ez a sorozat Bostonban játszódik és hát tulajdonképpen mindössze ennyi az indokunk rá, hogy most itt vagyunk! 😄
Augusztus 20-án vettük meg a repülőjegyet (216 USD / fő áron). Ezúttal a Delta légitársaságot választottuk, mert ott volt olcsóbb a jegy. Kicsit bosszantó, hogy pár hónappal ezelőtt még 40-50 USD-ért is lehetett kapni repülőjegyet Bostonba, most pedig ez volt a legjobb opció! Dehát nincs mit tenni.
Napi több járat is van, de Detroitba is direkt úgy mentünk, hogy korai géppel, hogy jobban ki tudjuk használni az időt! Ezért most is a legkorábbi gépet választottuk. Ez pedig 6:30-kor indult. 4:30-ra kell(ett volna) kiérni a reptérre, de legutóbb is az volt a tapasztalat, hogy nincs szükség a két órára.
Ezért 5 órára rendeltük (előzetes foglalással) az Uber-t, de itt is az a tapasztalat, hogy mindig előbb érkeznek, így végülis 4:40-kor elindultunk és 5 órakor már a repülőtéren is voltunk.
(Szeretem az Uber-t, mert olyan érdekes emberekkel lehet találkozni! Főleg ha beszédes az illető. Ma reggel például egy viszonylag beszédes sofőrünk volt, aki Montana államból költözött ide (egészen pontosan Dél-Karolinába, de közvetlen a határra, ami tőlünk olyan 10 percre van). A gyerekek és az unokák miatt költöztek ide. De mindig olyan érdekes sztorikat lehet hallani tőlük.
Na szóval 5-kor megérkeztünk. A Deltanál ki kell nyomtatni a beszállókártyát (az American Airlines-nál ki lehet nyomtatni, vagy van egy app, illetve e-mailben is lehet kérni a boarding pass-t). Itt a nyomtatás és az app a két opció! Nem találtuk a foglalási számot, viszont kaptunk segítséget. A hölgy mondta, hogy bármilyen kártyát (hitelkártya / bankkártya pl.) be lehet dugni, az adatok azonosítása miatt, ezért aztán ezt választottuk, mert így gyorsabban ment a dolog. És tök jópofa volt, mert tényleg működött is!
Miután ezzel megvoltunk, mehettünk is a biztonsági ellenőrzésre. Viszonylag hosszú sor volt, de hamar átjutottunk rajta.
Ismét olyan kis “tubussal” utaztunk, mint legutóbb Detroitból haza. Illetve talán annyival nagyobb volt a repülő, hogy itt nem vették el a bőröndünket, mert fel tudtuk rakni őket az ülések fölé.
A repcsi kicsit ütött-kopott volt és ugyebár pici is, de amúgy meg ami tök jó volt, hogy kevés utas volt. Mi az utolsó előtti (19.) sorban ültünk, és se előttünk, se mögöttünk, se mellettünk nem ültek. De az egész repülőn sem voltunk kifejezetten sokan.
Ez azért is volt jó, mert ahogy haladtunk New York felé, már tisztán látszott, hogy az pont a másik oldalon lesz, mint ahol mi ülünk, ezért Csibi átült oda az ablakhoz és csinált néhány jó fotót. Én is kinéztem és tök jól ki lehetett venni egy csomó dolgot onnan föntről is! Ráadásul tök szép, tiszta is volt az idő, szóval ideális volt.
8 óra 20 körül már le is szállt a gépünk!
Már a reptérről is nagyon jól látszik a város.
Amitől ez az út még különleges, vagy más, mint amihez eddig szoktunk, az az, hogy megbeszéltük, hogy ezúttal nem bérlünk autót, hanem tömegközlekedünk és sétálunk. Illetve abban is megállapodtunk, hogy most nem megyünk el máshova (eredetileg szerettem volna átmenni New Hampshire-be - de azt megtartjuk egy külön utazásnak, jövő ősszel). Szóval most csak Bostonban maradunk.
A reptérről Uber-rel jöttünk a szállodába. Mielőtt kimentünk az Uber parkolójába, láttuk, hogy van egy 9/11-es emlékmű és mivel sajnos most aktuális az évforduló is, ezért meg is néztük!
Aztán hívtuk az Uber-t. Kb. 2 percen belül ott is volt az autó értünk, mert a reptéren volt a srác is. Kb. 20 perc alatt értünk a Residence Inn szállodába. (Az előző posztban utaltunk rá, hogy most a szabadságon is ezt a szállodát választottuk).
Mivel nagyon korán érkeztünk (szoba átvételt illetően), ezért nyilván még nem volt szobánk. De ez nem volt gond, tudtuk, hogy így lesz, csak szerettük volna ott hagyni a bőröndöt, hogy ne cipeljük egész nap. Kaptunk egy kis bilétát és meg is voltunk. Még tartott a reggeli és valószínűleg senki se szólt volna ránk, ha mi is eszünk valamit - és bár amúgy már éhesek voltunk, hiszen hajnali 4 óra óta fent voltunk és semmit se ettünk még, de csak egy kávét vettünk magunkhoz és útnak is indultunk!
De erről majd a következő posztban mesélünk! Tartsatok velünk Bostonba is!
Iratkozzatok fel a Youtube csatornánkra és kövessetek minket az Instagramon is!