Akik rendszeresen olvasnak minket, tudják, hogy szeretjük a repülőket. Közel lakunk a reptérhez, az ablakunk előtt több száz repülő száll el naponta.
A városnak 2 repülős programja is volt/van. Az egyik a Carolinas Aviation Museum, ahol még 2019. júliusában jártunk éppen egy nappal azelőtt, hogy felújítás miatt bezárták volna. Akkor úgy volt, hogy 2022-ben nyit meg újra, de végül most nyáron, június elsején nyitották meg, de már Sullenberger Aviation Museum néven.
A másik program pedig a reptéri kilátó, ahova viszonylag gyakran jártunk ki repülőket nézni, de sajnos ezt is bezárták 2022-ben a repülőtér bővítése miatt.
Ez egy nagyon népszerű hely volt, akárhányszor voltunk, mindig tele volt. Az emberek kijártak pokróccal, székekkel, piknik cuccal vagy egyszerűen csak a kocsijuk csomagtartójából ülve nézték a fel- és leszálló repülőket.
Akkor azt ígérték, hogy lesz új kilátó, és ez is elkészült, múlt hét pénteken (június 7-én) nyitott meg újra.
Szóval két egymást követő hétvégén repülős programjaink voltak.
Elsőnek a Sullenberger Aviation Museum-ról fogok írni.
Helyszínt és nevet váltott, valamint ki is bővült a múzeum és sokkal modernebb is lett. Egyike azon kevés repülős múzeumoknak, amely a fő csomópontként szolgáló repülőtéren található.
1992-ben alapították a múzeumot, akkor 50 repülőből, valamint észak- és dél-karolinai repüléssel kapcsolatos történelmi tárgyakból állt a gyűjteménye. A gépek nagy részét hidegháborús katonai gépek alkották.
2010 áprilisáig a múzeum a repülőtér eredeti, 1932-es hangárjában kapott helyet. Később új helyre költözött.
Ezt a helyet zárták be 2019-ben. Most az eredeti, 1932-es hangár mellett egy új galériával és fogadó központtal nyitották meg.
2022-ben döntötték el, hogy a múzeumot átkeresztelik Sullenberger-re. A hivatalos megnyitón maga Sullenberger kapitány is részt vett. És hogy ki is ő??
Ő vezette azt a repülőt, mely csodával határos módon a Hudson folyón szállt le.
Aki nem olvasta a 2019-es posztunkat, azok kedvéért: 2009. január 15-én a US Airways 1549-es járata a New York-i LaGuardia repülőtérről az észak-karolinai Charlotte-ba, a Charlotte Douglas nemzetközi repülőtérre tartott, amikor 3 perccel a felszállás után a gép balesetet szenvedett: összeütközött egy csapat kanadai lúddal, melynek következtében mindkét hajtóműve leállt. Az utasszállító repülőgép ezután sikeres kényszerleszállást hajtott végre a Hudson folyón.
A balesetről film is készült, melynek címe "Sully". Biztos sokan láttátok a filmet.
A múzeum fő látványossága ez a repülő, illetve az, ami megmaradt belőle.
Na de máris mondom, mi minden van még itt.
2019-ben mikor itt jártunk, akkor még nem volt autónk, Uber-rel mentünk. Így aztán nem is nagyon emlékszem, hogy voltak akkor a parkolók. De a helyszínre azért emlékeztünk, most csak picit tovább kellett hajtani az új múzeumhoz. Szerettünk volna az ünnepélyes megnyitóra menni, de mire észbe kapunk már természetesen nem volt jegy.
Így a 2. napra sikerült jegyet vennünk. A rendszer szerint 10-re vettük, de később kaptunk egy e-mailt, hogy csak 12-kor nyit a múzeum, így átírtak minket oda. Ekkor Csibi azért bepróbálkozott, hogy hátha beférnénk még a megnyitó napjára, de sajnos nem sikerült. Na azért annyira nagyon így sem voltunk szomorúak.
Bőven van parkolóhely, de azért gyorsan teltek a helyek. A jegy ára amúgy 24 USD/fő.
Már kintről is láttuk, hogy közvetlenül egy leszállópálya mellett van a múzeum.
Az épületbe belépve az ajándékboltban találjuk magunkat. Van itt mindenféle repülős cucc: pólók, bögrék, plüssök, kulcstartók, társasok, könyvek, repülős makettek, játékok, stb.
Az ajtónál megnézik a jegyedet, aztán már mehetsz is be. Vagyis igazából ki!
Az épületből kilépve a szabadban áll 2 kiállított katonai repülő és egy privát jet.
És rögtön mögöttük lehet látni a fel- és leszálló gépeket tök közelről. Sajnos a kerítés kicsit takar a kilátásból, de most mégis ez a legközelebbi pont, ahonnan a repülőket látni lehet. Hát mi rögtön le is ragadtunk itt.
Még padok is vannak kirakva, ha leülnél kicsit bámészkodni.
A nagy épület előtt pedig két hatalmas helikoptert lehet megnézni közelebbről.
Ezt követően mentünk be a csarnokba. Nagyon szuperül meg lett csinálva, nagyon sok interaktív rész van, rengeteg információval. Rengeteg kiállított repülő van, a levegőben is és a földön is. Minden nagyon interaktív, van egy csomó kiállított tárgy, korábbi (már nem létező) légitársaságok kis kütyüiből.
Az egyik falon például van egy csomó fotó a két Karolinában, a repülés bármely területén dolgozó emberekről és kiválaszthatsz bárkit és mint egy telefonkagylót felvéve az adott emberke mesél neked a munkájáról.
Tök menő.
De a különböző kiállított repülők mellett is tabletek vannak, amelyeken egy csomó érdekességet lehet megtudni a gépekről.
Vannak játékok: lehet repülőt hajtogatni, valamit eszkábálni, amin kipróbálhatod, hogy fennmarad-e a levegőben, stb. És van, amibe be lehet ülni, de ezek most még sajnos nem működtek. Meg szimulátor is, de ott meg sorban állás volt.
És hát az elején már említett US Airways 1549-es járata. Ez a repülő hatalmas, nagyon nagy területet foglal el, a csarnok központi része ennek van szentelve. Rengeteg információval, kiállított tárgyakkal. Vannak padok is, ugyanis a balesetről van egy pár perces videó, amit meg lehet nézni egy nagy kivetítőn keresztül.
Csodával határos módon mindenki túlélte a balesetet, így a repülő utasai közül is többen megszólalnak a videóban. Hát hidegrázós-libabőrös a sztori…
Itt még azt mesélném el, hogy a baleset után a gépet sikerült kiemelni a folyóból. 2011 januárjában a Carolinas Aviation Museum megszerezte a teljes repülőgépet a biztosítótársaságtól, amely a repülőt a múzeumnak adományozta.
A repülőgépvázat közúton szállították New Jersey-ből Charlotte-ba. A szállítás 7 napig tartott, 2011. június 4 és 10 között, 788 mérföldet (1268 km) tett meg New Jersey-n, Delaware-n, Maryland-en, Nyugat-Virginián, Virginián és Észak-Karolinán keresztül. Mivel a törzset egy darabban szállították, a teherautó 58 méter hosszú volt.
Miután megnéztünk mindent alaposan, kimentünk - és kintről láttuk, hogy van egy amolyan játszósarok vagy kreatív sarok is, de oda valamiért nem keveredtünk el.
Visszamentünk megvárni még egy pár repülőt (vártunk valami nagyot… 🙂), elég felhős volt az ég és esni is elkezdett picit, de mondjuk ettől nem ijedtünk meg nagyon. Hamar el is állt.
Úgy láttuk, hogy vannak még olyan részek, amelyek most még nincsenek megnyitva.
Az elején nem néztünk nagyon körül az ajándékboltban, azt most pótoltuk. Illetve közben arra jutottunk, hogy upgrade-eljük a belépőnket és bérletet csinálunk belőle.
Kimatekoltuk, hogy ha párszor eljövünk, akkor gyorsan visszajön az ára.
Hirtelen amúgy rengetegen lettünk az ajándékboltban és a pénztárban lehetett a jegyet is intézni, szóval be kellett állnunk a sorba, mert mindenki egy csomó mindent összevásárolt! 😀
A bérlet ára úgy néz ki, hogy egyéniben 75 USD/év, de van 2 fős is, ami 125 USD/év. És ha ezen a napon vetted meg a jegyet/bérletet, akkor a belépőjegy árát beleszámolták a tagságiba. Így igazából 77 USD-t fizettünk, amivel ketten tudunk bemenni egész évben, akárhányszor. Sőt, ha viszünk magunkkal vendéget, akkor a vendégek mindössze 10 USD-t kell, hogy fizessenek a 24 helyett.
Ez jópofa szerintem.
Mivel mi szeretjük ezt a programot, biztos, hogy visszamegyünk még, már csak a leszálló gépek közelsége miatt is megéri! 🛬
További képek
Iratkozzatok fel a Youtube csatornánkra és kövessetek minket az Instagramon is!