09/01/2020
Nem keltünk túl korán, de 10-ig sem aludtunk. Kényelmesen összeszedtük magunkat, lementünk még egy utolsó reggelire.
Két helyiségben van a reggeli, az egyik az óceánra néz. Na, ezen a reggelen ide ültettek minket. Miközben vártunk a reggelire, majdnem sokkot kaptam. Egy majdnem tarantula miatt, ami az ablak mellett a padlón mászott. De nem az volt persze…
Kiderült, hogy egy jókora rákocska próbált visszajutni a természetbe, csak nem sikerült neki.
Mondjuk így onnan nézve ez sem volt kevésbé ijesztő… 😀 Közel van a tengerpart, szóval nyilván valahogy betévedt. De összeszedték őt egy pohárral és kitessékelték az ajtón.
Na, ezután már nyugiban megreggeliztünk, utána pedig kicuccoltunk a szállodából és útnak indultunk.
A következő úticélunk az igazi Outer Banks. Ez Atlantic Beach-től 3,5 órányira található.
Tavaly szeptemberben már szerettük volna New Bern-t megnézni, de akkor sajnos úgy alakult, hogy kimaradt.
De most az utunk arra vezetett, így a minimális kitérőt, amivel ez járt, most bevállaltuk. És nem bántuk meg!
Egy órányi út után ott tartottunk egy szünetet.
Már korábban kinéztünk egy kávézót, hogy legyen egy normális kávénk meg hogy picit körül is nézzünk a városban.
A városba vezető híd tövében van egy park - Union Point Park, ott parkoltunk le.
New Bern városát 1710-ben svájci és német bevándorlók alapították. Az egyik legrégebbi város Észak-Karolinában. A svájci Bern címerében egy barna medve található, New Bern címere egy “apró” különbséget leszámítva ugyanolyan. Ki tudja mi a különbség?
A medve szimbólum mindenhol jelen van a városban: épületek homlokzatán, parkokban, nagyon sok helyen. Továbbá a látogatásunk idején 27 helyen volt helyi művészek által festett, embernagyságú medveszobor kiállítva.
Ahogy elindultunk a kávézóba, máris jó pár maciba botlottunk.
Iszonyúan meleg volt (40 fok - 80%-os páratartalommal), ezért úgy gondoltuk, hogy előbb megnézzük a Pepsi-boltot, mely ugyanebben az utcában található.
Ugyanis a város másik érdekessége, hogy 1898-ban itt született a Pepsi-Cola egy gyógyszertárban. Caleb D. Bradham fiatal gyógyszerész találta fel. Különböző italokkal kísérletezett és az egyik kombinációt, ami a barátainak leginkább ízlett, elnevezte Brad’s Drinknek. 1902-ben váltott nevet. Az új név a pepszinből származik, ami a gyomor fehérjebontó enzime. Így született a Pepsi-Cola.
Mai napig ajánlják az orvosok hasfájós gyerekeknek.
17 év siker után a cukorpiaci válság miatt a vállalat a csőd szélére került. Bradham többször felajánlotta a Pepsit a Coca-Cola-nak megvételre, amit az minden esetben elutasított. További néhány sikertelen év után a Luft és Goth vette át a céget. Az 1930-as évekre megerősödött, elkezdett más országokba terjeszkedni és ekkor került át a központja Long Island-re.
1936-tól a 3,5 dl-es palackot 5 centes áron forgalmazták. Ma már csak a forgalmának 20%-a származik a kóla eladásából, a többi pedig egyéb italok és élelmiszer márkák értékesítéséből.
Mai napig a Coca-Cola legnagyobb vetélytársa.
Az épület ma szuvenírbolt és minimúzeum egyben. Egy nagy Pepsi ára: 1 USD.
Ittunk egyet, mert szomjasak voltunk és melegünk volt. A légkondis hely kiváló volt, hogy kicsit felfrissüljünk. Meg így persze tudtunk pár fotót is készíteni. 😀
Kicsit erőre kaptunk és beszereztük a kávét is, a másik életmentő italunkat.
Utána sétáltunk még egy picit (nagyjából szó szerint csak vissza az autóhoz), mert tényleg elviselhetetlenül meleg volt. Bírjuk a meleget, de ez nagyon durva volt.
Autóval tettünk még pár kört a kisvárosban, megnéztük a főbb látnivalókat, meg csak úgy az utcákat, hogy milyen benyomást keltenek. Találtunk még néhány további medvét útközben. A parkban mókusok szaladgálnak boldogan, madarak fürdőznek, pihennek. Van egy pavilon is, egy bácsi könyvvel a kezében éppen a vizet nézte.
Nagyon hangulatos kisváros, nagyon tetszett nekünk. Jó, hogy megálltunk egy kávéra!
Ezt követően folytattuk az utunkat és Kill Devil Hills-ig meg sem álltunk! Hosszú hidakon, csodás panorámás útvonalon jutottunk el a célállomásig. Kora este érkeztünk meg, elfoglaltuk a szállást.
Ennek sajnos nem volt olyan panorámája, mint az előző szállásnak, viszont nagyon közel van a part (itt is).
Ebbe a napba már csak annyi fért bele, hogy kimentünk sétálni a partra.
Óriási homokdűnék sorakoznak végig a part mentén, sokszor akkorák, hogy nem látni tőlük a vizet. Széles homokos part és a végtelen óceán. A parton pedig végig olyan kacsalábon forgó beach house-ok állnak, hogy ilyet még filmben sem láttunk korábban, nemhogy élőben. Döbbenetes!
Erről tervezünk írni egy másik posztot is. Ez a téma megér még egy misét! 😀