Cozumel, Mexikó

Sy @ 2023-06-17 | 13 perc |

05/24/2023

Hola, México! Hola, Cozumel.
Új nap, új sziget. Ma ismét kikötünk.
A tegnapi túra 4 órás volt, mi azt hittük, hogy az volt a leghosszabb kirándulás. De tévedtünk! Ezen a napon ugyanis azzal szembesültünk, hogy több mint 5 órás túrára jelentkeztünk.
Ma később kötöttünk ki így a kirándulás is délután volt. 12:15 volt a találkozási időpont, ezúttal kint a kikötőben a móló végén.

Cozumel, Mexico

Mesélek egy kicsit Cozumelről, aztán mondom a saját kirándulásunk részleteit.

Cozumel egy Mexikóhoz tartozó sziget, kedvelt turisztikai célpont. Neve a maja nyelvből származik, jelentése: "a fecskék szigete". A Yucatán-félszigettől keletre, a Karib-tengerben található, Playa del Carmen-nel szemben.

A legnagyobb város, San Miguel de Cozumel a tenger partján fekszik. A sok turista miatt több védett területet is kijelöltek a szigeten, talán a legfontosabb a közel 120 km²-es Arrecifes de Cozumel Nemzeti Park, mely a délnyugaton található korallzátonyokat védi. Ez a Mezoamerikai Korallzátony része, mely a világ második legnagyobb zátonya (az ausztrál Nagy-korallzátony után).
A változatos tengeri élővilág és a korallzátonyok miatt Cozumelt a világ egyik legjobb búvárkodási célpontjának tartják.

Cozumel, Mexico

Cozumel mészkő alapú, lapos sziget. Jellemzők a cenoték, melyek mély, vízzel teli víznyelők.
Éghajlata trópusi, a tenger közelsége miatt a sziget meglehetősen párás, az átlagos páratartalom 83%.

A szigeten a spanyolok előtt a maja indiánok éltek. A legnagyobb maja romok a belváros közelében voltak, de mára már elpusztultak. A legnagyobb megmaradt romok San Gervasio-nál vannak, mely nagyjából a sziget közepén található.
Az első spanyol expedíciót 1518-ban vezették Cozumelre. Akkoriban még 10 000 maja élt a szigeten. De 1520-ban himlőjárvány is érkezett egy újabb expedícióval együtt. 1570-re már csak 186 férfi és 172 nő maradt életben a maja lakosságból.

1861-ben Abraham Lincoln amerikai elnök meg akarta vásárolni Cozumel szigetét a felszabadított amerikai rabszolgák partra telepítése céljából. Az ötletet Benito Juarez elnök elutasította.

Cozumel, Mexico

2005-ben két 4-es kategóriájú hurrikán is érintette a szigetet. Júliusban az Emily nevű közvetlenül délre haladt el a szigettől. Októberben pedig a Wilma nevű hurrikán okozott óriási pusztítást. Wilma szeme közvetlenül Cozumel felett haladt el.

A sziget gazdagsága nagy részét a turizmus és a búvárkodás jelenti. A sziget északi részén található a Karib-tenger egyetlen működő gyöngyfarmja.
A szigetre minden élelmiszer szállítás útján érkezik, a vizet azonban három sótalanító biztosítja.

Érdekesség még, hogy a szigeten 3 egyetem (két magán és egy állami) is működik. A magánegyetem elég drága, az állami viszont nagyon olcsó: nincs száz USD / év. Csak épp nehéz bejutni…
Az egyik legfontosabb ünnep a Cozumeli Karnevál, melyet a 19. század végétől kezdve hagyományosan ünnepelnek.

Cozumel, Mexico

Na, de akkor lássuk, hogy alakult a mi napunk.
A hajóról láttuk, hogy a kikötő mellett van egy Cozumel felirat, ezért úgy döntöttünk, hogy kicsit előbb kisétálunk, hogy legyen időnk lefotózni.
A víz egyébként már itt is csodás színekben pompázott. Én a vizet önmagában is tudnám órákig bámulni amúgy.
A kikötőben elég nagy volt a zsongás, rengeteg ember volt. Gondolom a mi hajónkról, illetve emlékeink szerint egy Carnival-os hajó is éppen akkor kötött ki. Szóval óriási volt a nyüzsgés. Ki voltak táblázva a kirándulások, de a miénket nem láttuk valamiért. (Pedig ott álltunk mellette.) “The Best of Cozumel” - ez volt a program neve.
Egy pasitól kértünk segítséget. Spanyolul szóltam hozzá, de elsőre nem értette, mert annyira meglepődött, hogy nem angolul szóltam. 😄 Végül sikerült szót érteni és tudtuk hova kell majd mennünk, így már nyugiban elmentünk a felirathoz. Egy csomó fotóznivaló látnivalót találtunk. De igyekezni kellett, mert már idő volt. Visszamentünk a táblához, de aztán átküldtek minket a túloldalra, ahol Patrick (az idegenvezető) adott valami papírt, amit ki kellett tölteni mindenkinek. Miután megvoltunk, viccelődött, hogy most órákig sétálunk majd a forróságban. De ez persze nem volt komoly. Egy pár percre innen állt a buszunk. Ezúttal egy igazi nagy kirándulóbusszal utaztunk, mert elég sokan voltunk, akik erre a programra neveztünk be.

Mi az utolsók között szálltunk fel a buszra, így már csak hátul volt hely, viszont itt több ülés is volt, kb. mindenhol is ültünk (attól függően, hogy mi volt kint a látnivaló!)
Patrick egyébként Patricio Enrique névre hallgat, de az amcsi turisták miatt egyszerűbb őt Patricknak szólítani. César pedig a buszvezetőnk volt.
Patrick szerintem elég jól beszélt angolul (bár én nem bántam volna, ha spanyolul mesélt volna). Mindig beleszőtte azért, hogy “mis amigos”, meg ami fura volt, hogy úgy szólítottak minket (a többi állomáson is), hogy “mi familia”.
(A hajó kapitánya pedig minden nap úgy jelentkezett be, hogy “My beautiful guests”. Cuki volt.)

Ahogy már említettük, 5,5 órás program állt előttünk. A fő állomások: Mayan Bee Sanctuary (maja méhek szentélye), The Mayan Cacao Company, és Barriecito, ahol tequilát lehet kóstolni. Végezetül pedig van egy rövid szabadidő a “belvárosban”.

A helyek egymástól kisebb-nagyobb távolságra vannak, a sziget egyik oldala körbejárható, gyakorlatilag meg is tettük az egész kört. Mondta is Patrick, hogy ez az egyetlen túra a kirándulások között, amely az egész szigetet körbejárja.

Amikor egyébként elmondták, hogy ez a program, akkor meg voltam győződve róla, hogy rossz kirándulásra jöttünk, mert én biztos, hogy nem akartam méheket látni. Számomra azóta is rejtély, hogy tényleg erre a programra fizettünk-e be. 😂

De akkor lássuk az első állomást: A maja méhek szentélye 2019 január óta létezik. Először egy maja sámán mondott valami áldást eredeti maja nyelven egy szertartás keretében, de mivel ezt azért mi nem értettük, így csak reméljük, hogy tényleg áldás volt.

Mayan Bee Sanctuary - Cozumel, Mexico

Utána körbe lehet járni a helyet, mely két fő részből áll: az egyik a melipona méhek lakhelye, a másik pedig egy kis betekintést enged a maja kultúrába különböző, teljesen egyedi szobrok ábrázolása által.

De mit kell tudni a melipona méhekről? Az egyik legfontosabb dolog, hogy ezeknek a méheknek nincs fullánkjuk, így nem tudnak csípni. A méhek jelentősége olyan nagy a maja kultúrában, hogy színes rituálék köthetők hozzájuk.
A világon több mint 600 fullánk nélküli méhfaj létezik. Mexikóban 46 faj, a Yucatán-félszigeten pedig 16 különböző Melipona faj. Önellátók, ami azt jelenti, hogy képesek boldogulni, ha biztosítják számukra az alapvető szükségleteiket: menedéket, virágport, nektárt és vizet. Nagyon érzékenyek, legfeljebb 40 napig élnek. A Meliponák a Yucatán-félsziget erdeinek beporzásának 80%-át végzik.
Itt a mai napig a maja hagyomány szerint termelik a mézet. Van egy üreges fatörzs, abban készítik a melipona méhcsaládok a mézet. Egy pici lyukon járnak ki és be. Mindig van egy “ajtónálló”, aki ellenőrzi az érkezőket és csak akkor engedi be, ha minden oké vele. Körbenyalogatja, hogy ne vigyen be semmilyen baktériumot.
Minden egyes fatörzs évente 1-2 liter mézet ad, a méz begyűjtése is évente egyszer vagy kétszer történik, nagyon aprólékos módon, fecskendőkkel nyerik ki a mézet egy lyukon keresztül, hogy a méheknek ne essen baja.
A termelési folyamat lassabb, mint az európai vagy afrikai méhek esetén, azok egy év alatt akár 30 liter mézet is termelnek.

Mayan Bee Sanctuary - Cozumel, Mexico

A spanyolok ezért európai méheket hoztak a helyieknek. Ami a méztermelésnek jót tett ugyan, de néhány növény teljesen kihalt, mert az európai méhek nem tudták beporozni őket.
Az állam jelenleg támogatja a melipona méhek tartását.

A Melipona méz sajátosságai: gyógyhatása segíti az immunrendszert, betegségek, égési sérülések gyógyítására is használják. De a kozmetikában is nagy hasznát veszik, ugyanis szappanok és testápolók előállításához is használják.
A melipona méhek változatos virágokkal táplálkoznak, melyeknek nagyszerű az illata, fehér színűek és az év egy bizonyos időszakában virágoznak. Ez adja a Melipona méz különlegességét is: a virágpor fehérjeértéke 50%-kal magasabb mint a többi méhé. A méz világosabb színű, édes-savanykás ízű.
Nagyon sok betegség esetén használható:

  • emésztőrendszeri problémák,
  • keringési rendszer problémái,
  • ideális a légzőrendszer számára,
  • lázcsillapító,
  • csípések vagy kígyómarás esetén is kiváló,
  • szembetegségek,
  • bőrelváltozások.

Részt vettünk egy méz kóstoláson is, ahol egy európai és egy melipona mézet volt alkalmunk megkóstolni.
Valóban teljesen más volt az íze és az állaga is.
Itt is elmondtak jónéhány gyakorlati tanácsot, amit érdemes betartani: ne tedd meleg folyadékba, mert elveszíti a jótékony hatását a forró víz miatt.
Nem szabad fémben tartani és nem is szabad fémmel (például a hagyományos kiskanállal) szedni, mert az sem tesz neki jót.
Ha valaki allergiás, akkor a helyi méz fogyasztása segíthet az allergiás tünetek csökkentésében.
Erre saját példát is mondott, a kisfia allergiás volt, mikor ideköltöztek és injekciós kezelésre jártak vele, majd miután a helyi mézet etették vele, elmúlt az allergiája!

Mayan Bee Sanctuary - Cozumel, Mexico

Ahhoz képest, hogy nem voltam kíváncsi a méhekre, nagyon sok hasznos dolgot tanultunk és hallottunk. Azóta már itthon Charlotte-ban el is mentünk a piacra (most először - lesz majd róla poszt) és vettünk mi is helyi mézet! 🍯🐝

Innen a The Mayan Cacao Company felé vettük az irányt. Ezúttal kb. fél órát buszoztunk, viszont a Karib-tenger mellett haladt az utunk, ami a pompás színével ismét lenyűgözött minket.
Közben Patrick mesélt egy csomó mindent: például a Cozumelen megrendezésre kerülő maratonról és az IronMan-ről. Ezzel igyekeznek a szezont kitolni. Júniustól állítólag ugyanis nem kötnek ki a tengerjáró hajók a szigeten a hőség miatt. (Csúcsszezonban 8 hajó a maximum, amelyet egyszerre tud fogadni a sziget. Szerintem az brutális lehet, mikor kb. 24 000 ember leszáll a hajóról.)
Szó esett még arról, hogy miért ennyire gyönyörű a víz színe: azért, mert tápanyagban nem túl gazdag itt a víz, ezért a kék ég és a fehér homok tükröződik és emiatt van ennyiféle kék árnyalata a víznek.
A hurrikánok miatt nem laknak a szigetnek ezen az oldalán, mert ebből az irányból szoktak érkezni a viharok.
Amikor a víz felmelegszik, akkor a tengeri hínárok elpusztulnak és az áramlatok kiviszik őket a partra. Ez itt a szigetnek egyik vagy másik oldalára kerül - az áramlatok függvényében. Ez nem túl szép látvány, de Patrick mondta, hogy neki megvan a lehetősége, hogy oda vigye a turistákat, ahol éppen szép a part. Viszont Cancúnban állítólag sok problémát okoz és a turisták nagy száma szokta lemondani az útját, ha hínár borítja a partot, mert nem tudják élvezni a fehérhomokos partszakaszt.
Itt amúgy nem foglalkoznak vele különösebben. Amikor jön egy nagy vihar vagy hurrikán, akkor az megoldja a gondot.

Cozumel, Mexico

Na szóval útközben is gazdagabbak lettünk egy csomó információval.
Aztán megérkeztünk a The Mayan Cacao Company nevű helyre, ahol a csoki eredetének nyomába lehet eredni.
A bejáratnál két óriási papagáj szórakoztatja a nagyérdeműt, szerencsénk volt mert pont pár perccel később vitték őket pihenőre.

The Mayan Cacao Company - Cozumel, Mexico

Először egy kis múzeumba vezet az út, ahol különböző kiállítási tárgyak láthatók és lejátszanak egy rövid kis filmet a maja csoki történetéről. A falon egy tábla mutatja, hogy a maják fizetőeszközként is használták a kakaóbabot.

The Mayan Cacao Company - Cozumel, Mexico

Ezt követően van egy “kötelező fotópont”, egy kis feldíszített kunyhón keresztül, ahol mindenkiről készül a szokásos fotó. Őszintén szólva mi ezt kicseleztük és a kunyhót megkerülve mentünk át a következő helyszínre, ahol volt egy mini kóstoló: taco valamilyen szósszal. Finom volt!

Utána egy bemutatót láttunk arról, hogy a maják hogyan készítették a csokit. Ezt a végén szintén megkóstolhattuk. Elég szemcsés volt, mivel rendes kakaóbab volt benne és éppen hogy csak szét volt tördelve. Érdekes mutatvány volt.

Utána lehetett kint a pultnál innivalót venni: mindent ami csokiból készül. Végül pedig a szokásos szuvenír bolton keresztül lehet kijutni a helyről.

The Mayan Cacao Company - Cozumel, Mexico

A következő állomáson már a tequilának jutott a főszerep.
Ez a Barriecito nevű hely, ami tulajdonképpen egy szuvenírbolt. A bejáratnál egy óriási Frida Kahlo kép van, itt akartak fotót készíteni, de mi nem kértük. Bent pedig az asztalokon különböző tequilás üvegek álltak. Egy pasi tartott egy rövid kis előadást a tequila készítéséről, illetve arról, hogy hogy lehet felismerni az eredeti tequilát. Aztán kaptunk kóstolót. Három különböző ízűt lehetett megkóstolni, majd az előadás után még bent a boltban is volt két további ízű kóstoló. Finom volt mindegyik.
Kint a kertben tök jó dekoráció volt, úgy gondolom, hogy biztos szoktak lenni itt különböző rendezvények.

Barriecito - Cozumel, Mexico

Innen már csak egy állomás volt, ez is már 10 percnyi buszozásra a hajókikötőtől.
A belvárosba mentünk. Na ez a hely ismerős volt nekünk, ugyanis annak idején, amikor Mexikóban nyaraltunk (2016-ban), akkor mi átjöttünk Cozumelre és egy kis ízelítőt kaptunk ebből a főtérből. Ez közvetlenül a kompkikötővel szemben található. Mi Playa del Carmen-ről jöttünk anno át a komppal, itt autót béreltünk (emlékszem, tök szakadt kis járgány volt) és egy viszonylag rövid kört tettünk a szigeten csak, szóval túl sokmindent nem volt alkalmunk annak idején megnézni.

Cozumel, Mexico

De erre a térre emlékeztünk. A legfőbb változás, hogy ide is került több helyre “Cozumel” felirat. Ennek a térnek szerintem nagyon jó hangulata van. Most ráadásul nagyon durván be is volt borulva, ezért nagyon jó kontrasztos színek voltak.
30 percnyi szabadidő állt rendelkezésünkre, de mi ugyebár szeretünk bóklászni, szóval kivételesen mi érkeztünk vissza utolsónak a buszhoz. De úgy, hogy már futnunk kellett… 🙂 Kicsit sajnáltuk, hogy pont erre már csak ennyi idő jutott, de így is szuper nap volt.

Cozumel, Mexico

Van egy autós komp is, amely mellett elhaladtunk a visszaút során. Itt elmesélte Patrick, hogy este 9 után senki nem léphet a sziget területére, amely egyfajta biztonságérzetet ad a lakóknak. Egyébként katonákkal őrzik a területet.

A busszal 10 perc múlva vissza is értünk, de még bőven időben voltunk a kiszabott időponthoz képest. Minden kirándulós napon meg volt adva, hogy hány óráig kell visszaérni. Még kb. egy óránk volt addig, szóval nem kapkodtunk nagyon. A kikötő eddigre már teljesen kiürült, nagyon más volt így a hangulata, mint a kora délutáni nyüzsgéskor.
Csináltunk még pár fotót, aztán visszasétáltunk a hajóhoz.

Cozumel, Mexico

Itt még két fontos dolgot szeretnék elmesélni:
Előző este és aznap délelőtt is nyomatékosan elmondták a hajón a napi bejelentkezéskor, hogy a mexikói törvények értelmében tilos az elektronikus cigaretta és a kannabiszból származó termékek használata.
A mexikói hatóságok bármikor bárkit ellenőrizhetnek szúrópróbaszerűen és ha valakinél találnak valamit, akkor 36 órára le is tartóztathatják.
Mivel mi nem dohányzunk semmilyen módon és kannabiszt sem fogyasztunk, minket ez annyira azért nem hatott meg.
Viszont éppen a liftben voltunk, mikor ezt bemondták és két pasi ott szidta a mexikóiakat / hatóságokat…, hogy mit képzelnek magukról, meg hogy őt nem érdekli, mert inkább le se száll a hajóról.
Nem tudom, hogy ennyi időt hogy nem lehet kibírni a cigi nélkül. Mivel nem dohányzunk, számunkra ez nem annyira érthető De az főleg nem, hogy ez ekkora indulatot váltson ki emberekből. Hát, így kell ellenséget kreálni a szomszédos országból.
Ami viszont mondjuk egy kicsit szerintünk is képmutató dolog, mert egyrészt rögtön az első dolog, amit megláttunk az egy elektromos cigi bolt volt, másrészt pedig azért hallottunk már egyet s mást a mexikói drogokról… Szóval érdekes dolgok ezek.

A másik feltűnő dolog az volt, hogy míg a Kajmán-szigeteken említettük is, hogy abszolút látszik a jólét és sehol nem utaltak egy szóval sem, hogy adjál borravalót, itt mindenhol kint volt a gyűjtőhely, de el is mondták tényleg az összes helyszínen, hogy nagyra értékelik, ha adsz…
Nyilván a COVID-os lezárás nem igazán tett jót egy olyan szigetnek, amely egyértelműen a turizmusból él.
Szóval lehet szidni az óceánjáró hajókat, de azon túl, hogy hány embernek adnak munkát közvetve és közvetlenül is, ezeknek az országoknak / szigeteknek nagyon fontos a turisták jelenléte (persze, nézhetjük úgy is, hogy főleg a pénze.) Ez is csak kölcsönhatás. De erről ugye majd egy másik bejegyzésben.

És ami a szúrópróbaszerű ellenőrzést illeti: 3 ember is állt a kikötő bejáratánál, de szerintem ha az előző hajóútról származó seapass-t mutattuk volna fel, akkor is simán átengednek minket, annyira semmit se néztek. (2018-ban amúgy a seapass mellé mindig (!) elkértek egy fényképes igazolványt is! Most az sehol sem kellett!)

Ott tartottunk, hogy vissza a hajóra: a kirándulások után mindig frissítővel és hideg törülközővel várták vissza az utasokat, ami elég jól esett a nagy melegben.
Így történt, hogy tök jóízűen megittam két pohár vizet (nem volt benne jég, de jéghideg volt), aminek persze meg is lett a következménye. Ahogy megittam, tudtam, hogy butaság volt. Következő este fájni kezdett a torkom.

Az égbolt egyébként továbbra is drámaian festett, egyre sötétebb felhők gyülekeztek és ahogy visszaértünk a hajóra, el is kezdett esni. Jó fej volt, hogy addig kibírta!

Cozumel, Mexico

Zuhogott egy kicsit, és amikor elindultunk még utána is volt egy zivatar, de kb. ennyi. Este, sötétedés után viszont azt láttuk, hogy mindenhol körbe a tengeren óriási villámok vannak.

Másnap már az utolsó hajós napnál tartottunk, ismét egy seaday… Nem tudom, hogy rohant el ilyen gyorsan ez a pár nap.

Tobábbi képek


Map - Cozumel - Mexico

Iratkozzatok fel a Youtube csatornánkra és kövessetek minket az Instagramon is!

előző következő