Aloha

Az új évet egy igazán nagy utazással kezdtük. Egy régóta dédelgetett, bakancslistás álmot valósítottunk meg ezzel az úttal.
Már 4 évvel ezelőtt is felmerült az ötlet, amikor Csibinek Kaliforniában kellett dolgoznia, de most jött el az ideje.
Akik követnek minket Instán, már tudják, hogy a Hawaii-szigetekre, egész pontosan Maui-ra vezetett az utunk.
Tartsatok velünk egy igazán szuper utazásra az Aloha State-be.
Az Aloha a szeretet, a béke, az együttérzés és kegyelem hawaii szava, melyet általában üdvözlésként használnak. A bennszülött hawaiiak számára mélyebb spirituális jelentőséggel bír, mert számukra a létezést összetartó erőt jelenti.

De először is essen pár szó Hawaii-ról: Hawaii az USA 50. tagállama, 1959. augusztus 21-e óta. Lényegében azonban egy Polinéziához tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon. Kaliforniától légvonalban közel 4000 km-re található.
A Hawaii-szigetek mindegyike vulkáni tevékenység során alakult ki. Lakosainak száma: 1,44 millió 2021-es adatok szerint.

Szerintem nincs ember, aki ne vágyna eljutni ide. Nem is csoda, hiszen a Hawaii-szigetek maga a földi paradicsom.
A Hawaii-szigetek 8 szigetből áll: Nihau, Kauai, Oahu, Molokai, Lanai, Kahoolawe, Maui és Hawaii. Fővárosa és egyben legnagyobb települése Honolulu, mely Oahu szigetén található.

Hawaii a polinézek nagy vándorlása során népesült be. Az őslakosok a 3-4. században érkeztek a Marquises-szigetekről. A helyi legenda szerint elsőként Hawaiiloa szállt partra, róla nevezték el a szigeteket.
Az őslakosok nem rendelkeztek írásbeliséggel, nem ismerték a kerámiakészítést, viszont nagy távolságokat tudtak megtenni az óceánon és fejlett navigációval rendelkeztek.
A hawaii társadalom az indiaihoz hasonló kasztrendszeren alapult, a nemesség legerősebb családjai állandó harcban álltak egymással.

A szigetcsoportot az egyik legismertebb brit felfedező, James Cook fedezte fel, aki 1778. január 20-án ért partot Kauai szigetén. Támogatója (Lord Sandwich) tiszteletére Sandwich-szigeteknek nevezte el helyet. A bennszülöttek először Lono isten reinkarnációjaként tisztelték, később azonban egy összetűzés során megölték Cook-ot. A következő évtizedek során gyakran érkeztek európaiak és amerikaiak a szigetekre, akik sajnálatos módon betegségeket hurcoltak az elzárt területre. Így az őslakos népesség 71%-kal csökkent 1820-ra.

1795-ben létrejött a Hawaii Királyság, miután I. Kamehameha király kiterjesztette hatalmát az egész szigetcsoportra. Utódja, II. Kamehameha uralkodása idején amerikai protestáns misszionáriusok érkeztek a szigetekre, akik keretsztény hitre térítették a bennszülötteket, ezzel az őslakos szokásokat és kultúrát erősen háttérbe szorítva. A Kamehameha-ház egészen 1872-ig uralkodott.

A misszionáriusokkal együtt befolyásos fehér telepesek is érkeztek, akik elérték, hogy az uralkodó törvénybe foglalja a Hawaiion addig nem létező magántulajdont. A britek, a franciák és az amerikaiak így próbáltak minél nagyobb befolyást szerezni a szigetek belügyeibe. Ebben az amerikaiak voltak a legügyesebbek, így 1875-ben Kölcsönösségi Szerződést kötöttek Hawaiial. Ez gyakorlatilag egy szabadkereskedelmi megállapodás volt: Hawaii vámmentesen exportálhatott cukrot Amerikába, az USA pedig gazdasági kiváltságokat szerzett. Amikor V. Kamehameha király 1872-ben örökös nélkül halt meg, trónviszály robbant ki. Az új uralkodó megpróbálta visszaállítani az őslakos hagyományokat, mellette azonban fényűző életet élt, így elvesztette a fehér elit támogatását. Egy helyi milícia támogatásával az ún. Bajonett Alkotmányban korlátozták a király hatalmát és szavazati jogot adtak a leggazdagabb, fehérekből álló rétegnek.

Az utolsó hawaii uralkodó, Liliuokalani királynő megpróbálta visszaállítani Hawaii szuverenitását, nem volt hajlandó megújítani a Kölcsönösségi Szerződést és érvényteleníteni akarta a Bajonett Alkotmányt is. Ezzel azonban azt érte el, hogy megpuccsolták. 1898-ban annektálta az USA a szigetcsoportot és 1900-ben tengerentúli státuszt kapott Hawaii Terület néven. A lakók adóztak a kormánynak, de nem rendelkeztek szavazati joggal az amerikai választásokon.

1941. december 7-én a Japán Birodalom megtámadta Pearl Harbort, mely során 20 hadihajót és több mint 300 repülőgépet pusztítottak el. A támadást követően az Egyesült Államok hadat üzent Japánnak és belépett a II. világháborúba.

1959-ben népszavazást tartottak a terület státuszáról és a lakosok 94,3%-a a szövetségi állammá válást támogatta.
Az USA tagállamaként Hawaii gazdasága tovább nőtt, megnőtt a turizmus szerepe és nagy mennyiségű pénz áramlott főként az USA-ból és Japánból. De gazdasági szempontból az USA kevésbé fejlett területei közé tartozik.
A termékek ára tartalmazza a tengerentúlról való szállítás költségeit, így minden elég drága. A lakhatás és a megélhetés költségei is magasak a fizetésekhez képest.

A Hawaii-szigetek éghajlata kellemes trópusi. Két évszak van: májustól - októberig meleg és száraz nyár, novembertől - április végéig pedig csapadékos “tél”.
Most januárban a leghidegebb éjszakai hőmérséklet 22-23 fok volt, napközben pedig 26-28 fok volt a jellemző.
(A vulkán tetején azonban rendkívül hideg az időjárás!)

Általánosságban ennyit. Mivel mi csak Maui szigetén voltunk, ezért majd arról próbálunk még érdekességeket mesélni menet közben.

De először is jöjjön maga az utazás!

---